
Fotó: Veres Nándor
A gyerekek nemzetközi napja alkalmából a lurkókra próbált fókuszálni a Krónika Live kedd esti adása, akik, ha nem teszünk valamit, a legnagyobb vesztesei lehetnek a világjárvány időszakának.
2021. június 01., 19:152021. június 01., 19:15
Kiveszett valahogy a spiritusz a diákokból, kevésbé érdeklődőek, inkább visszahúzódóak – csak egy azon ki tudja hány hátrányból, amelyet a világjárvány, pontosabban a közoktatási rendszerben foganatosított járványügyi intézkedések idéztek elő. Hogy pontosan mekkora az okozott kár, milyen hátrányokat szenvednek el a mai diákok, arról Ferencz-Salamon Alpár oktatáspolitikai szakértőt, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnökét kérdezték a keddi adásban a Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László.
Kiderült, hogy az agyonközpontosított, és ehhez a jelek szerint tovább ragaszkodó román oktatási rendszerben ironikus módon az a diák jár jobban, akit lelkiismeretesebb és a digitális oktatási eszközökben jártasabb vagy ezek használatát könnyebben elsajátító pedagógusokkal hozott össze a sors, illetve akiknek olyan volt a családi háttere, a szülők hozzáállása, anyagi körülményei, hogy minimalizálhatták a károkat. De ami megállapítható, hogy
Felkészületlenül érte a pedagógustársadalmat az online oktatásra való áttérés a járvány kezdetekor, így a közelgő nyári vakációt most ebből a szempontból hasznosabb továbbképzésekre kellene felhasználni, hiszen paradigmaváltás nem létezhet a közoktatásban a pedagógusok eligazítása nélkül – szögezte le többek között az RMPSZ alelnöke.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
szóljon hozzá!