Könnyebb boldogulás reményében fejlesztik az erdélyi magyar szakképzést

Százhúsz millió forint az erdélyi szakképzésre

Potápi Árpád, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az eseményen elmondta, együttműködési megállapodásokat írnak alá a szakképzés fejlesztéséről – Erdélyben a programot koordináló RMPSZ-szel. A Kárpát-medencében összesen 500 millió forintot fordítanak a tematikus év projektjeire, ebből 120 millió forintot hívhatnak le az erdélyi szakképző intézmények.

„A szülőföldön való boldogulás gazdasági boldogulást jelent, a nemzetpolitikai cselekvések után ebben is segítenünk kell, és ennek egyik alapfeltétele a szakképzés. Kárpát-medencei szinten a magyar szakképzés intézményrendszerét akarjuk megerősíteni, a struktúrákat összehangolni” – mondta az államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy a térségben a munkanélküliség mellett a szakképzett munkaerő hiányával is szembesülnek: ez olyan, mint amikor „aszálykor az árvizek is sújtanak”. Potápi szerint a Magyarországon már bevezetett duális szakképzés lehet a megoldás – a folyamatba a vállalkozókat is be kell vonni, különböző eszközökkel érdekeltté tenni.

Erdélyben hét intézményt tudnak támogatni, de lobbitevékenységgel, közös EU-s pályázatokkal, programokkal is segítenek. Potápi Árpád hangsúlyozta, azért kell megerősíteni a magyar szakképzés rendszerét, mert különben a magyar fiatalok a román tanintézetekbe iratkoznak, és ez nyelv-, majd identitásvesztéssel is járhat.

„Kolozsváron tavaly nyílt meg a református szakközépiskola: a magyar gimnáziumokba nem jelentkeztek kevesebben, tehát egyértelmű, hogy a román tannyelvű iskolákból iratkoztak át a magyar gyerekek” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a Székelyföldön más a helyzet, ott a meglévő iskolákat kell erősíteni.

Burus-Siklódi Botond a szerdai kerekasztal-beszélgetést megelőző sajtótájékoztatón elmondta, pedagógusokkal, oktatómesterekkel, vállalkozókkal és az oktatási politikában érdekeltekkel egyeztetnek – mivel a romániai magyar szakképzés rétegzett, különböző régiókban másként van jelen, ezért a Székelyföldön Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, majd Marosvásárhelyen szerveznek fórumot, míg Nagyváradon a partiumi, bánsági és máramarosi résztvevők számára, Kolozsváron pedig a közép-erdélyi megyéknek.

Hentesképzőt indítanak Sepsiszentgyörgyön 

Sepsiszentgyörgyön a program részeként 29 millió forinttal támogatják egy húsfeldolgozó tanműhely beindítását. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki nemrég még a Kós Károly Szakközépiskola igazgatója volt, bejelentette, hogy a magyar kormány támogatásával – a Székelyföldön hiánypótlóként – a jövő tanévtől beindítják a húsfeldolgozó-hentes szakképzést.

A Kós Károly-iskola biztosítja a termet, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat finanszírozza az infrastruktúra kialakítását, a magyar kormány támogatásával pedig korszerű berendezéseket, gépeket vásárolnak, hogy a diákok elsajátíthassák a mesterség fortélyait, „ne csak házikolbászt tudjanak tölteni”.

A tervek szerint nemcsak Kovászna megyéből, hanem egész Székelyföldről toboroznak majd diákokat, akik ha utólag más szakmát is választanak, de a háztájon nevelt állatokat fel tudják majd dolgozni, vagy átvehetik a már meglevő családi vállalkozások irányítását a szakmai ismeretek birtokában. Kiss Imre szerint a tanműhely fenntartható lesz, hiszen el tudja látni hústermékkel a tankonyhákat, az idősek otthonát vagy éppen a szociális konyhát.

A Székelyföldön azt a középosztályt kell megerősíteni, melynek tagjai a világon bárhol megállnák a helyüket, de itthon maradnak – mondta Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felajánlotta, hogy helyet biztosítanak a szakoktatók továbbképző intézetének, hiszen két hónappal ezelőtt összevonták az árkosi tanulmányi központot a Művészeti és Népiskolával, így Árkoson 33 szobás ingatlant tudnak a rendelkezésre bocsátani.

Ugyanakkor ösztöndíjrendszert is ki tudnának alakítani, mondta a politikus, emlékeztetve, hogy a művészeti iskolában már megszervezték a szakképzést, és idén első alkalommal sikerült a Kovászna megyei iskolai rendszert úgy átalakítani, hogy nagyobb arányú a szakoktatás.