A Sapientia EMTE 2024. otóber 24-én letette az új sepsiszentgyörgyi kampusz alapkövét. Az eseményen a magyar kormányt Gulyás Gergely miniszter képviselte
Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Az első négyéves időszak után immár újabb rektori mandátumát kezdheti el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem élén dr. Tonk Márton egyetemi tanár a december 4-én megejtett választásokat követően, amikor a szavazásra jogosultak 83,87 százaléka szavazott bizalmat az egyetem régi-új vezetőjének. Az egyetemi oktatóval a magyar állam által támogatott erdélyi magyar felsőoktatási intézmény eddigi eredményeiről, a kihívásokról, és a további finanszírozás lehetőségeiről beszélgettünk.
2024. december 09., 19:232024. december 09., 19:23
2024. december 09., 19:332024. december 09., 19:33
– Hogyan jellemezné rektori mandátumának elmúlt négy esztendejét?
– Nem volt egy látványos bővülési időszak. Igazából azokat a képzéseket indítottuk el, amelyek már korábban tervbe voltak véve az egyetem kínálatában és stratégiájában. Úgy fogalmaznék, hogy az elmúlt négy év a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiemelt konszolidációs időszaka: igyekeztünk megerősíteni mindazt, ami létrejött és elindult. Ennek az időszaknak egyik fontos eleme a közel negyedszázados Sapientia egyetem kezdeti megvalósíthatósági tanulmányának azon célkitűzése, hogy az önálló magyar egyetemi hálózat megvesse a lábát Erdély legnagyobb magyarlakta megyéiben. A mi részünk ebből Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyére összpontosul, a partiumi fejlesztések a Partiumi Keresztény Egyetemre hárulnak.
– Mit jelent az egyetem életében a „több lábon állás” Erdélyben?
– Az elmúlt négyéves mandátum ideje alatt sikerült létrehozni a sepsiszentgyörgyi kart, ez volt az utolsó láncszem a történetben. Kolozsvár mellett ma már Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy rendelkezik az önálló magyar felsőoktatás egy-egy fontos bázisával.
a romániai egyetemek mintegy egyharmada került fel eddig a Metaranking-besorolásba. Ez a tudományos rangsor együtt járt azzal, hogy sokat erősödtünk a kutatás terén. Az évente jegyzett egyetemi rangsorban folyamatosan lépünk előre egy-egy helyet, ami azt is jelzi, hogy a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás tekintetében a Sapientia ma már abszolút stabil, megkerülhetetlen szereplő.
– Az egyetem fő támogatója a magyar kormány, ugyanakkor a magyar állam is megérzi az ukrajnai háború okozta gazdasági válságot. Csökkent-e az anyaországból érkező támogatás mértéke?
– A magyar kormánnyal kiépített stratégiai partnerségünk abszolút tartós és kiszámítható, ez a stratégiai szövetség az elmúlt négy esztendőben nagyon olajozottan és jól működött. El kell mondanom, hogy ebben az időszakban közel duplájára nőtt a magyar kormány által finanszírozott szakértői rendszer működési költségvetése.
Teljes egészében felújítottuk a sepsiszentgyörgyi és a csíkszeredai kari épületünket, mindkét helyen korszerű infrastrukturális viszonyok között tanulhatnak a diákok. Marosvásárhelyen elindítottuk egy napelempark építési projektjét, Sepsiszentgyörgyön pedig egy nagyszabású campusépítésbe fogtunk. Kolozsváron átadtuk a felújított Melody/Központi Szállót, és nekiláttunk a Bocskai István szülőháza – egyetemünk központi hivatala – felújításának is.
Tonk Márton (a mikrofonnál). Az újrázó rektor újabb öt esztendeig vezeti a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet
Fotó: Borbély Fanni
– A kétezres évek derekáig Romániában lejáratták a magánegyetemeket. Mivel a hivatalos nyilvántartásban a Sapientia is magánegyetemként működik, ez a negatív örökség mennyire befolyásolta oktatási intézményük boldogulását?
– Az 1990-es évek felsőoktatási mélypontja rég mögöttünk van. A bukaresti törvényhozásnak és a kormányoknak sok mindent sikerült úgy szabályozni, hogy ma már sokkal erősebbek a magánegyetemek. A botrányos helyzeteket sikerült kivezetni a rendszerből. Ugyanakkor mindig hozzá szoktam tenni, hogy jogi besorolását tekintve a Sapientia valóban magánegyetem, de igazából mégsem az – nem a magánegyetemek mezőnyében mérettetik meg. Egyrészt nem folytat profittermelő tevékenységet, mint a vállalkozásokként működő magánegyetemek, másrészt a Sapientiának közösségi missziója van.
Jogilag magánegyetemi besorolásban dolgozó romániai oktatási intézmény vagyunk, működési költségeink 75 százalékát a magyar állam finanszírozza. Ilyen szempontból alapvetően az állami felsőoktatáshoz viszonyítjuk magunkat.
– Mennyire lehet romániai, illetve európai uniós pályázatokból növelni a jelenlegi 25 százalékos ,,önrészt” az egyetem működéséhez?
– Az anyaország részéről érkező nagyon erős háttér azt igazolja, hogy nem vagyunk egyedül, ugyanakkor ez nem mentesít bennünket a felelősség alól, hogy minden létező eszközzel mindent megtegyünk, ami rajtunk múlik. Sem rektorként, sem emberileg soha nem voltam annak a híve, hogy kitárjuk a tenyerünket a magyar kormány felé, hogy nekünk erre meg erre van szükségünk. Mindenkinek, aki Erdélyben magyar intézményt épít, felelőssége van abban, hogy azt úgy építse fel, hogy alkalmas legyen saját forrásbevonásra, saját pénzteremtésre pályázati és más finanszírozásból egyaránt.
Adott ponton túl csak úgy tudnánk több bevételt produkálni, ha oktatási szolgáltatásokon keresztül törekednénk bevételszerzésre, például tandíjakkal, de nem ez a járható út. Fontos számunkra, hogy az összes uniós vagy nemzeti programból származó finanszírozást lehívjuk.
– A Sapientiát külön nem támogatja a román állam. Megengedik, hogy román állami forrásokra pályázzanak?
– Ennek egyik előfeltétele, hogy a román állami forrásokat meghirdető pályázatok legyenek hozzáférhetőek magánegyetemek számára is. Ebben a tekintetben politikai partnerünkkel, az RMDSZ-szel jól együttműködünk. Többször is jeleztük nekik, hogy a kiírástervezet miatt nem pályázhatunk, ezért segítsenek. Amikor kormányon voltak, ez rendszerint mindig sikerült. Elnyertünk egy 2,5 millió eurós támogatást, amiből digitalizálunk, eszközparkot és infrastruktúrát fejlesztünk.
A Sapientia egyetem ma már felnőtt arra a szintre, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik nagy összegű román állami és európai uniós források lehívására.
A Sapientia EMTE csíkszeredai kara teljesen megújult
Fotó: Borbély Fanni
– Van-e olyan hiányérzete, elmaradt elképzelése, amit a január 1-től kezdődő, immár ötéves rektori mandátuma idején feltétlenül szeretne megvalósítani?
– Amikor négy évvel ezelőtt új rektorként kezdtem el a mandátumom, rám is érvényes volt az a mondás, hogy új seprű jól seper. Amikor viszont négy év után újráz az ember, és saját munkáját kell folytatnia, akkor újra kell értékelnie, felül kell bírálnia teljesítményét. Mindig az volt az elvem, hogy képes vagyok felülbírálni saját véleményemet, ha erről meggyőznek – ha a munkaközösségemtől, a kollégáimtól, a tanácsadóimtól olyan racionális érveket kapok, amit magamévá tudok tenni.
Ha visszatekintek az elmúlt négy esztendőre, akkor mostani tudásommal néhány strukturális módosítást vagy átszervezést elhalasztottam volna. Például a sepsiszentgyörgyi kar esetében kivártam volna még egy-két évet. De volt egy misszióm, és ezt kérte a kuratórium is, hogy indítsuk el a folyamatot. Összességében azonban nem történt olyan az elmúlt négy éves mandátumomban, amire most azt mondanám, hogy ezt biztosan teljesen másként tettem volna.
– 83,87%-os többségi szavazattal nyerte el öt évre szóló új rektori mandátumát. Ez megerősíti afelől, hogy az egyetem elégedett eddigi munkájával?
– Azt hiszem, hogy ez a mostani szavazás tulajdonképpen a kiszámíthatóság felé irányuló támogatás volt.
Nagyapámtól megtanultam, hogy az ember adjon magának elegendő időt a gondolkodásra, mielőtt döntene. Nem a legjobb működési elv, ha utólag töpreng azon, hogy mit kellett volna másként tennie.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem diplomagyár – szögezte le a Krónikának adott interjúban a 2001-ben alakult, 32 alap- és 12 mesterszakán 2400 diákot oktató felsőoktatási intézmény rektora.
Több szak esetében is túljelentkezés van a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen – közölte a felsőoktatási intézmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!