Nyári Melinda aligazgató és Spier Tünde igazgató koszorút
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az iskola névadójára, a magyar dráma megújítójaként ismert Csiky Gergely színpadi szerzőre emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. A hagyományos Csiky-napot a Pankotán napvilágot látott író születésnapjához, december 8-hoz legközelebb eső hétvégén szokták megtartani, de az év végi választások miatt – mivel az iskola dísztermében szavazókörzetet rendeznek be – idén november 15-én, a Magyar Szórvány Napján szervezték meg, ezzel is jelezve: a számbelileg jelentős kisebbségben lévő aradi magyarság számára az iskola nemcsak tanintézmény, hanem a magyar nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
2024. november 15., 16:402024. november 15., 16:40
2024. november 15., 16:472024. november 15., 16:47
Az iskola első emeleti folyosóján, a 2002-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) által állíttatott, és Kocsis Rudolf aradi szobrászművész által elkészített Csiky-mellszobornál kezdődött az ünnepség, amelynek résztvevőit – köztük a gyulai és szegedi testvériskolák, valamint az Arad megyei magyar tagozatos tanintézmények diákjai és pedagógusait – Spier Tünde igazgató köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a több mint százéves épület falai között nem csupán tanítanak és nevelnek a munkájukat elhivatottsággal végző tanítók és tanárok, hanem közösséget is formálnak.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt kívánta a tanulóknak, hogy ne csak az évforduló napja legyen ünnep, hanem találják meg a hétköznapokban is azokat az értékeket, amelyekért örömmel járjanak iskolába. Köszöntötte az egybegyűlteket Tóth Csaba, Arad megye RMDSZ-es prefektusa és Tóthpál Renáta kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő, ezt követően pedig átadták a kiemelkedő eredményekért járó jutalmakat az azokat kiérdemelt tanulóknak, köztük a Csiky-díjat, amelyet minden évben az a végzős diák kaphat meg, akinek a tanulmányokban és a tantárgyversenyeken elért kiváló eredményei mellett a közösségért végzett tevékenysége is kimagasló. Idén Nyári Tamás 12. osztályos tanuló kapta meg az elismerést, aki elmondta, hogy büszke arra, hogy ennek a már-már családias közösségnek lehet a tagja.
Spier Tünde iskolaigazgató és Tóthpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő adta át a Csiky-díjat Nyári Tamásnak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A beszédek után megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát, amelyet tavaly októberben, az iskolaépület centenáriumán avattak fel a főbejárat mellett:
Tizenhárom évig állhatott köztéren, amikor a magyar emlékjeleket a köztudatból kitörölni igyekvő román kultúrpolitika lebonttatta, és a múzeum raktárába száműzte. A 2000-es évek elején az iskola vezetősége kérte, hogy adják ki – idézte fel a tavalyi centenáriumi ünnepségen Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, volt iskolaigazgató –, de azt mondták, hogy elveszett, ekkor kérték meg Kocsis Rudolfot, aki elkészítette az első emeleten látható szobrát. A jelenlegi múzeumvezetés, valamint a helyi és megyei önkormányzat elfogadóbban viszonyul a magyar emlékművekhez, és az RMDSZ közbenjárására kihozták a szobrot a raktárak mélyéről, és az iskolaudvaron állították fel.
Tavaly óta áll az iskolaudvaron az eredeti Csiky-szobor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Csiky-nap további programjában kvízjáték szerepelt általános és középiskolásoknak, a vetélkedő után pedig a nagyszínházban néptáncgálán mutatták be tudásukat az iskola fakultatív néptáncoktatásán résztvevők.
A magyar dráma megújítójaként számontartott Csiky Gergely az Arad-hegyaljai Pankotán született 1842. december 8-án és 1891. november 19-én hunyt el Budapesten. Aradon végezte a gimnáziumot. Az író és műfordító Csiky Gergely a reverendát cserélte az írói hivatásra, amikor is a római katolikus egyházfők választás elé állították az akkor már felszentelt papot: írni akar vagy marad a klérus tagja.
Földesdy Gabriella budapesti színháztörténész a Csiky Gergely írói munkássága című könyvének aradi bemutatóján, 2017-ben úgy fogalmazott: a mi szerencsénk, hogy Csiky Gergely az írói hivatást választotta.
Ismert színdarabjai még a Buborékok vagy a Mukányi.
Dombormű és emléktábla a pankotai szülőház falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A pankotai szülőház falán emléktáblát helyezett el az ős-Kölcsey Egyesület 1906-ban, Aradon utcát neveztek el róla, és egykori iskolája – az 1989-es romániai rendszerváltást követő évben – az ő nevét vette fel. „Amikor a tanügyminisztérium kérte 1990 őszén, hogy tegyünk három javaslatot, akkor
főleg a Vatra Româneaca, mert szerintük műveiben a románok számára sértő kifejezéseket használt, de ez abszolút nem igaz. Végül Csiky Gergely mellett döntöttek, aki nyolc évig az iskola diákjai volt” – idézte fel a névválasztás körülményeit Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, volt Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Rövid összekötő utca viseli a drámaíró nevét, amit az önkormányzat hibásan tüntetett fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A jelenlegi magyar iskolaközpont az első világháború után a román hatalom által elorzott aradi Magyar Királyi Főgimnázium helyett létrehozott Római Katolikus Gimnázium jogutódja. Az 1919 májusában bevonuló román hadsereg kényszerítette a magyar középiskola (ma Moise Nicoară Főgimnázium) igazgatóját, hogy adják át az épületet leltárral együtt a románoknak. Ősszel, amikor meg kellett volna nyitni az új tanévet, a vezetőség öt helyszínen bérelt osztálytermeket, és azokban folyt az oktatás 1923-ig.
Lakatos Ottó minorita házfőnök vezetésével már 1920-ban gyűjtésbe kezdtek, téglajegyeket bocsátottak ki, és
az ingatlant pedig a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonába adták, hogy a román közigazgatás ne költöztethessen az épületbe román osztályokat. A most 94 éves Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár felidézte: „Ahogy megkezdtük a középiskolát, kitört a második világháború. Az iskolaépületet német kórházként rendezték be, minket szétszórtak a városban. 1948-ban érettségiztünk le Nagyváradon, amikor már csak egy magyar végzős osztály volt Aradon. Abban az évben szűnt meg a katolikus gimnázium, 25 tanév zárult le, a mi évfolyamunk volt az utolsó végzős katolikus főgimnáziumi osztály.”
Tavaly volt 100 éves az iskolaépület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
1948-ban államosították és magyar vegyes líceummá alakították az iskolát, 1959-ben pedig egyesült egy román iskolával. A Csiky Gergely Főgimnázium (1990-től a 2011-ig Iskolacsoport) csak 2001-ben nyerte vissza önállóságát, akkor költözött ki az épületből a román szaklíceum. A Csiky-nek bentlakása is működik, a 2010-es években új épületszárnnyal bővült, amit az önkormányzat épített, a terveit Sándor István néhai műépítész készítette a régihez hasonló stílusban, így egységes összképet alkot az épületegyüttes. A 2021-ben elkészült, a magyar állam támogatásával épült református bölcsőde is a főgimnázium szervezeti egységében működik, így
A 25 ezres Arad megyei magyarságnak – amiből valamivel több mint tízezren élnek Aradon (a megyeszékhely lakosságának 7,99 százaléka) – ez az egyelten tanintézménye, amely középiskolai szintű oktatás nyújt anyanyelven. A mostani tanévben a legkisebbektől a végzős évfolyamokkal bezárólag több mint ötszáz diákja van.
Király Árpád római katolikus főesperes-plébános mondott áldást az ünnepség végén
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!