A magyar dráma megújítójára, Csiky Gergelyre emlékeztek a róla elnevezett iskolában

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt kívánta a tanulóknak, hogy ne csak az évforduló napja legyen ünnep, hanem találják meg a hétköznapokban is azokat az értékeket, amelyekért örömmel járjanak iskolába. Köszöntötte az egybegyűlteket Tóth Csaba, Arad megye RMDSZ-es prefektusa és Tóthpál Renáta kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő, ezt követően pedig átadták a kiemelkedő eredményekért járó jutalmakat az azokat kiérdemelt tanulóknak, köztük a Csiky-díjat, amelyet minden évben az a végzős diák kaphat meg, akinek a tanulmányokban és a tantárgyversenyeken elért kiváló eredményei mellett a közösségért végzett tevékenysége is kimagasló. Idén Nyári Tamás 12. osztályos tanuló kapta meg az elismerést, aki elmondta, hogy büszke arra, hogy ennek a már-már családias közösségnek lehet a tagja.

Tizenhárom évig állhatott köztéren, amikor a magyar emlékjeleket a köztudatból kitörölni igyekvő román kultúrpolitika lebonttatta, és a múzeum raktárába száműzte. A 2000-es évek elején az iskola vezetősége kérte, hogy adják ki – idézte fel a tavalyi centenáriumi ünnepségen Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, volt iskolaigazgató –, de azt mondták, hogy elveszett, ekkor kérték meg Kocsis Rudolfot, aki elkészítette az első emeleten látható szobrát. A jelenlegi múzeumvezetés, valamint a helyi és megyei önkormányzat elfogadóbban viszonyul a magyar emlékművekhez, és az RMDSZ közbenjárására kihozták a szobrot a raktárak mélyéről, és az iskolaudvaron állították fel.

Ismert színdarabjai még a Buborékok vagy a Mukányi.

főleg a Vatra Româneaca, mert szerintük műveiben a románok számára sértő kifejezéseket használt, de ez abszolút nem igaz. Végül Csiky Gergely mellett döntöttek, aki nyolc évig az iskola diákjai volt” – idézte fel a névválasztás körülményeit Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, volt Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes.

az ingatlant pedig a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonába adták, hogy a román közigazgatás ne költöztethessen az épületbe román osztályokat. A most 94 éves Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár felidézte: „Ahogy megkezdtük a középiskolát, kitört a második világháború. Az iskolaépületet német kórházként rendezték be, minket szétszórtak a városban. 1948-ban érettségiztünk le Nagyváradon, amikor már csak egy magyar végzős osztály volt Aradon. Abban az évben szűnt meg a katolikus gimnázium, 25 tanév zárult le, a mi évfolyamunk volt az utolsó végzős katolikus főgimnáziumi osztály.”

A 25 ezres Arad megyei magyarságnak – amiből valamivel több mint tízezren élnek Aradon (a megyeszékhely lakosságának 7,99 százaléka) – ez az egyelten tanintézménye, amely középiskolai szintű oktatás nyújt anyanyelven. A mostani tanévben a legkisebbektől a végzős évfolyamokkal bezárólag több mint ötszáz diákja van.