Hirdetés

Közös érdek a kutyamenhelyek fenntartása, mégis számos nehézséggel szembesülnek a létesítmények működtetői

A csíkszeredai telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek •  Fotó: ProAnimalia

A csíkszeredai telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek

Fotó: ProAnimalia

A csíkszeredai Pro Animalia az ország legrégebbi állatvédelmi alapítványa, magántulajdonban lévő állatmenhelye. Az Orendi Éva által 1996-ban alapított otthon állatszerető emberek munkájának köszönhetően létezik immár lassan harminc éve, és próbál hozzájárulni az oly sokszor napirendre kerülő kóborkutya-kérdés megoldásához, az ivartalanítás fontosságának tudatosításához. Gidró Paula, a menhely adminisztrátora mesélt missziójukról, mindennapi nehézségeikről.

Tóth Gödri Iringó

2024. július 23., 09:572024. július 23., 09:57

A huszonnyolc évvel ezelőtt alapított Pro Animalia Menhely úttörőnek számított a rendszerváltás utáni Romániában, így kezdő lépései bizony nehézkesek voltak, a bürokrácia nem volt felkészülve egy ilyen jellegű létesítmény megnyitására, működésének szabályozására. „Egy maroknyi állatszerető ember összeállt, és elkezdte csinálni azt, amit szeret. Persze nem csak a külső tényezők, hanem a körülmények sem olyanok voltak, mint ma: akkoriban többnyire láncon tartották a kutyákat, az egészségügyi ellátás sem olyan volt, mint napjainkban” – idézte fel a kezdeteket a Krónikának Gidró Paula, a csíkszeredai létesítmény adminisztrátora.

Az igazi változást az hozta el számukra, amikor a kétezres évek végén egy német hölgy felfigyelt a menhelyre, és anyagi segítséget, támogatást ajánlott a Freundeskreis Bruno Pet e. V. elnevezésű szervezet által, és a Pro Animalia Alapítvány azóta is németországi önkéntesek rendszeres adományainak köszönhetőn működik, tudja fenntartani a menhelyet. Ami bizony nem kis kiadás, hiszen a telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek – ezek általában ideiglenes befogadónál várnak a sorukra.

Hirdetés

Gidró Paula azt is elmagyarázta, hogy ebből a 240-270 kutyából körülbelül 140 „öröklakó”, tehát bizonyos okok miatt nem lehet őket örökbe adni, életük végéig a menhelyen maradnak.

Vannak olyan állatok a telepen, amelyek annyira traumatizáltak, hogy a mai napig nem tudják a kutyaotthon munkatársai sem megérinteni őket, azok sem, akik évek óta a gondozóik. Ellenben a többi állat befogadóra vár, ezek a kutyák már szocializálódtak az emberrel, más állatokkal, a többi kutyával.

Sérült állatok is kerülnek a menhelyre •  Fotó: ProAnimalia Galéria

Sérült állatok is kerülnek a menhelyre

Fotó: ProAnimalia

A létesítmény működtetői nagyon örülnek a külföldi segítségnek, hiszen a menhely tipikusan olyan „vállalkozás”, ami csak viszi a pénzt: az élelem, a gyógyszeres kezelések, az ivartalanítás, a csipezés, a vizsgálatok mind-mind pénzbe kerülnek. Ehhez még hozzájön az alkalmazottak bére, a közüzemi díjak. Az pedig külön kiadás, ha valahonnan távolról kell egy kutyát begyűjteni vagy ha komolyabb műtétre van szüksége.

Gidró Paula elmondta, hogy

nálunk sajnos nem viszonyulnak az emberek tudatosan a kutyakérdéshez, ahhoz, hogy erre igenis áldozni kell, és ez nem csak az állatbarátok érdeke, hanem mindenkié, aki azt szeretné, hogy az utcájában, a lakása körül ne csavarogjanak kóbor kutyák, hogy segítsék a túlszaporulatot megállítani.

Szerinte épp ezért lenne nagyon fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére is, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet, ami egyértelműen túl nagy szám.

Fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet •  Fotó: ProAnimalia Galéria

Fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet

Fotó: ProAnimalia

Egyébként a rendszerváltás utáni bürokratikus „légüres térrel” ellentétben ma már nagyon szigorúan szabályozott az intézményes kutyatartás Romániában, minden egyes beadott gyógyszer után három dokumentumot kell „legyártani”, rendszeresek az ellenőrzések, az állatrendőrség munkatársai néha akciókamerákkal felszerelkezve rontanak a menhelyekre, hibákat keresve. A csíkszeredai ebotthon vezetőjének elmondása szerint őket is nagyon gyakran ellenőrzik, miközben tisztában van vele, hogy ez nem minden menhely esetében van így, főleg az állami létesítmények képeznek némileg kivételt, illetve vannak megyék, régiók, ahol nagyon sok kihágás fölött szemet hunynak.

Az állami menhelyek esetében a kutya bekerülése után sor kerül az ivartalanításra, csipezésre, meghirdetik az örökbe adást, de ha az állatot 14 napon belül nem fogadják örökbe, akkor elaltatják őket. Gidró Paula szerint egyes helyeken bizony meg-megtörténik, hogy ez a folyamat nem úgy zajlik, ahogy azt a törvény előírja, és a kutyát a megszabott határidő előtt elaltatják.

A menhely egyébként 2014 és 2018 között együttműködött Csíkszereda önkormányzatával, a befogott kóbor kutyákat is befogadták, de erre ma már nincs kapacitásuk. Ennek kapcsán Gidró Paula elmondta, a befogáskor a munkatársak sokszor szembesülnek azzal, hogy egy-egy kutya nem is kóbor, csak csipezetlen és a gazdája „lazán” kezeli, önsétáltató, esetleg a városok közelében található roma telepekről jár be ételt keresni, este pedig hazatér, van gazdája.

Az alapítványnak voltak olyan akciói is, melyek során a hargitai megyeszékhely környéki romatelepek kutyáit összegyűjtötték, ivartalanították őket, majd visszavitték az ebeket tulajdonosaiknak.

„Nagyjából onnan tudod, hogy egy kutya kóbor, és nem csak egy felelőtlen gazdának a tulajdona, hogy közel sem tudsz menni hozzá. A kóbor kutya nem volt soha emberhez szokva, hanem a felelőtlen emberek hozadéka. Nem a fán terem” – fogalmazott. Hozzátette, például Kovászna megyében jobban működik a rendszer, mint Hargita megyében, hiszen a háromszéki hatóságok faluról falura, házról házra járnak, és ellenőrzik, megbüntetik a gazdákat, ha a kutyáik nincsenek ivartalanítva, hiszen emiatt lesz a sok mezőre kirakott kölyök, melyekből – ha túlélik – kóbor kutya lesz.

Gidró Paula, a kutyamenhely ügyvezetője •  Fotó: ProAnimalia Galéria

Gidró Paula, a kutyamenhely ügyvezetője

Fotó: ProAnimalia

Annak kapcsán, hogy a helyi közösség mennyire viszonyul pozitívan a menhelyhez, illetve az ott dolgozók munkájához, Gidró Paula elmondta, hogy sajnos elég kevesen értékelik, kevés a támogatójuk. Például a nagyobb cégek inkább adják adójuk felajánlható százalékát sport vagy kulturális egyesületeknek, mivel nem látják át, hogy egy menhely a mindennapi életterük jobbá tételéhez járul hozzá, nem csak néhány „kutyabolond” szórakozása. Ellenben szerencsére azért akad néhány civil, aki adója 3,5 százalékával hozzájárul a menhely működtetéséhez.

Idézet
Azt kell mondjam, hogy az állatmentésben nem a sok szenvedő állat a legnehezebb dolog, mert ahhoz sajnos az ember hozzászokik, kialakít egyféle távolságtartást, hogy ne viselje meg minden egyes eset. Az ember hozzáállása a fő probléma.

Sok rosszat kapok, kapunk. Sokszor megtörténik, hogy nem tudok segíteni egy adott kutyán, hisz véges számú helyünk van, de aki elhozza, mert ráunt a kutyájára, az ezt nem akarja megérteni. Nem tudom mindenki problémáját megoldani, főleg, hogy sokszor ők okozták, mert mondjuk kis koruktól fogva felelőtlenül, mindenféle ismeret és tudás hiányában nevelték az adott kutyát. Jobban mondva nem nevelték, hanem tartották” – fejtette ki lapunknak a csíkszeredai állatmenhely ügyvezetője.

A menhelyen egyébként dolgozik állatorvos, állattechnikus, illetve valamennyi munkatársnak van „kutyás tapasztalata” és házikedvence, így általában a munkaköri leírásukon túlmenően is igyekeznek tenni az állatokért.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 06., péntek

Zöld jelzést kapott Erdélyben a nemzetközi jelentőségű római kori lelőhelyre építendő buszpályaudvar

Nemzetközi jelentőségű római kori lelőhelyre építenének buszpályaudvart Gyulafehérváron. Az erdélyi város önkormányzati testülete pénteken beleegyezését adta a projekthez.

Zöld jelzést kapott Erdélyben a nemzetközi jelentőségű római kori lelőhelyre építendő buszpályaudvar
Hirdetés
2026. február 06., péntek

Madárinfluenza elleni óvintézkedéseket vezettek be a határ menti településeken a magyarországi járvány miatt

Az elmúlt egy hónapban több kelet-magyarországi megyében bizonyosodott be a madárinfluenza jelenléte, ezért az Arad megyei állategészségügyi igazgatóság a román–magyar határ mentén, 25 kilométeres körzetben óvintézkedéseket rendelt el.

Madárinfluenza elleni óvintézkedéseket vezettek be a határ menti településeken a magyarországi járvány miatt
2026. február 06., péntek

Akaratlan roamingra figyelmeztető táblákat szereltek fel a szerb határ térségében

Egy új figyelmeztető tábla jelent meg a délnyugat-romániai közutakon, amely az akaratlan roaming veszélyére hívja fel a szerb határ térségében autózók figyelmét. 

Akaratlan roamingra figyelmeztető táblákat szereltek fel a szerb határ térségében
2026. február 06., péntek

Őrizetben az anyját a vagyonáért meggyilkoló Szeben megyei nő másik tettestársa is

Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.

Őrizetben az anyját a vagyonáért meggyilkoló Szeben megyei nő másik tettestársa is
Hirdetés
2026. február 06., péntek

Kezdődik a sívakációk időszaka – Mutatjuk, hogy az erdélyi megyékben mikor lesz az egyhetes szünet

Február 9-én kezdődik és március 1-ig tart a sívakációk időszaka. Ebben az intervallumban a gyerekek egyhetes szünidőt kapnak, a megyei tanfelügyelőségek döntése alapján kijelölt időpontokban.

Kezdődik a sívakációk időszaka – Mutatjuk, hogy az erdélyi megyékben mikor lesz az egyhetes szünet
2026. február 05., csütörtök

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”

Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”
2026. február 05., csütörtök

Háromszéki autópálya: megbékéltek a székelyek, odébb ingatlanfejlesztők akadékoskodnak

Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.

Háromszéki autópálya: megbékéltek a székelyek, odébb ingatlanfejlesztők akadékoskodnak
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Rendőrségi mérleg Kolozs megyében: csökkent a bűncselekmények száma, de többen haltak meg közlekedési balesetekben

Érezhetően javult a közbiztonság Kolozs megyében 2025-ben – derült ki a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság évértékelő sajtótájékoztatóján. Bár egyes területeken kedvezőtlenebb tendenciák mutatkoznak, összességében csökkent a bejelentett bűnesetek száma.

Rendőrségi mérleg Kolozs megyében: csökkent a bűncselekmények száma, de többen haltak meg közlekedési balesetekben
2026. február 05., csütörtök

A Szilágyságban is adománygyűjtést indítottak a szilágycsehi templomtorony újjáépítéséért

A Szilágyságban is adománygyűjtést indított a szilágycsehi templomtorony újjáépítéséért az RMDSZ. A szakhatóságok elemzik a torony leomlásának okát.

A Szilágyságban is adománygyűjtést indítottak a szilágycsehi templomtorony újjáépítéséért
2026. február 05., csütörtök

Egy 16 éves fiú megsebesített egy szolgálaton kívül levő rendőrt Nagybányán

Egy 42 éves, szolgálaton kívül levő rendőrre támadt rá szerda este Nagybánya egyik utcáján egy 16 éves fiú, 24 órára őrizetbe vették – tájékoztatott csütörtökön a Máramaros megyei rendőrség.

Egy 16 éves fiú megsebesített egy szolgálaton kívül levő rendőrt Nagybányán
Hirdetés
Hirdetés