2012. szeptember 28., 11:102012. szeptember 28., 11:10
A külügyi közlemény szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében amiatt marasztalta el Romániát, hogy hatóságai még mindig nem hoztak olyan döntést, „amelyben akár elutasították volna, akár jóváhagyták volna” a Batthyáneum visszaszolgáltatására vonatkozó kérelmet. A román külügyminisztérium értelmezése szerint a strasbourgi bíróság csupán azt állapította meg: a panasztevőnek legitim elvárása, hogy rövid idő alatt tisztázzák az ingó és ingatlan javak fölötti tulajdon kérdését.
A minisztérium úgy látja, a strasbourgi bíróság csupán annak az erkölcsi kárnak a megtérítését szabta meg, amely a hosszasan elhúzódó bizonytalansági állapot miatt érte a panaszost. A tárca szerint továbbá a román államra csupán az a feladat hárul, hogy tisztázza az örökség jogi helyzetét.
Puiu Hasotti művelődési miniszter is megállapította: az Emberi Jogok Európai Bírósága nem szabta meg a Batthyáneum visszaszolgáltatását. A miniszter nyomatékosította: a Batthyáneum a tárcának alárendelt Román Nemzeti Könyvtár része, a román állam pedig minden bizonnyal fellebbez a strasbourgi ítélet ellen. A miniszter abbéli meggyőződését is hangoztatta, hogy a Batthyáneum a jogvita lezárása után is a Román Nemzeti Könyvtár része marad.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta, a román állam az emberi jogokról szóló európai egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének a tulajdon védelmére vonatkozó első cikkelyét szegte meg azzal, hogy 14 év óta nem értesítette a tulajdonát visszaigénylő Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál inkább megmagyarázhatatlan, mivel jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, ám 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok