A kereskedők fölözik le a gabonatermés hasznát – Kifizetődőbbé lehet tenni a gazdák számára a búza és az árpa termesztését

Hivatalos adatok szerint romániai viszonylatban a gabonatermelőknek mintegy tíz százaléka tudja tartósabban, akár hosszabb ideig is tárolni a szemes gabonát, aminek a piaci ára már ősszel 20-30 banival kerül többe kilónként.

Hiányzó gabonasilók

Sánta Albert agrármérnök, sáromberki (Maros megye) vállalkozó szerint a romániai gabonaértékesítésnek a hiányzó tárolókapacitás a legnagyobb gondja.

– magyarázza a Maros menti termelő, aki 37 hektáron termeszt gabonanövényeket. Sánta Albert a környéken kivételes helyzetben van, mert sikerült a helyi gépállomástól egy 70 méter hosszú és 12 méter széles gabonaszárítót vásárolnia, ahol jó körülmények között tárolhatja a betakarított termést.

A legtöbb Maros megyei faluban azonban nem ez a jellemző. A szakember szerint ezt az általános gondot csak kormánysegítséggel lehetne megoldani: akár egy vagy több község szintjén kellene hozzásegíteni a gazdákat közös gabonasilók építéséhez, ami eleve növelné a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét. Ennek hiányában ugyanis folyamatosan csökkennek a búzával és árpával bevetett területek, a gazdák pedig inkább kukoricát vagy más haszonnövényt, például dohányt termesztenek.

Szaktanácsot kérni nem szégyen

„Tavasszal olyan rosszul néztek ki a gabonaföldek, hogy sok gazda ki akarta tárcsázni, mert nem látott benne semmi reményt. Aki viszont meghengerelte a fellazult talajt, hogy a kalászosok gyökerei jobban érintkezzenek a földdel, az sokat segített a növény fejlődésén” – magyarázza Sánta Albert, aki szerint a kalászosoknak jót tett az ezt követő esős időjárás, a növény kellő mennyiségű tápanyagot tudott felszívni, és lassan, de biztosan megerősödött, erőteljesen beindult a fejlődése. Igaz, idén mindennél jobban kellett a megfelelő szakértelem, hogy a gazda tudja, mikor mivel permetezzen, mi ellen védekezzen.

A növényvédelemben nem elég, ha a termelő a növényvédelmi szakboltban kér valamilyen gombaölő szert, ha nincs tisztában azzal, hogy sok betegséget, vírust a különböző rovarok visznek egyik növényről a másikra. Ha ugyanis a gombaölő vagy a gyomirtó szert ilyen esetben nem társítja rovarölővel is, akkor hiába védekezik.

„Azt látom, hogy a gazdák egy része nem nyitott, szégyell kérdezni, érdeklődni. Úgy gondolják, hogy megfelelő tudásuk van a növénytermesztéshez, és rendszerint utólag derül ki, hogy ez nem igaz. Pedig ma már van kitől kérdezni, hiszen Erdély-szerte jól működik a falugazdász-hálózat. De én is mindig szívesen segítek, ha megkeresnek, ha megkérdeznek. Sőt ha nem is kérdeznek, szólok, ha látom, hogy valaki rosszul tesz valami, ha hiányos a technológiai lánc, ha pótolni kell valamit” – fogalmaz az agrármérnök.

A jövedelemkiegészítésként termelő sáromberki vállalkozó szerint azonban megfelelő vetésforgóval, jó minőségű vetőmaggal és a technológia betartásával továbbra is megéri gabonát termeszteni. Főleg akkor, ha a termelő biztosítani tudja a tárolást. A tizennégy éve vállalkozó Sánta szerint minden szalmás gabona termesztése kifizetődő lehet, ha sikerül megfelelő hektárátlagot elérni.

Sánta farmjáról egy kibédi állattenyésztő és húsfeldolgozó vállalkozó vásárolja fel a gabona zömét: az állatfarm tulajdonosának is megéri, hogy a termelő tárolni tudja, így mindig annyi abraktakarmányt szállít el, amennyire a farmján szüksége van. Sánta Albert szerint megoldás lehet a jövőben a kerelőszentpáli takarmánykeverő nagyüzem által tervezett gabonasiló is, amely biztos felvásárló lehet a környék gabonatermelő gazdái számára, akik ma eléggé kiszolgáltatottak a nagybani gabonakereskedőknek. Utóbbiak olcsón megvásárolják a közép-erdélyi vagy partiumi búzát, árpát és kukoricát, majd jelentős haszonnal értékesítik exportra a konstancai kikötőben.

Egyre több a kukorica

A vetéstől a betakarításig szintén teljesen gépesített kukoricatermesztés az ország egyre több területén zsugorítja a búza- és az árpaföldeket, a jelenség Maros megyében is megfigyelhető.

Sánta Albert szerint ennek az egyik magyarázata a jó termőföldeken elérhető magas, 8-10 ezer kilogrammos hektárhozam, másrészt a hibridkukorica-vetőmagot kínáló nagy nemzetközi cégek egyre hangsúlyosabban vannak jelen a romániai piacon.

„Sáromberkén is évi rendszerességgel szerveznek kukoricafesztivált, amelyen a világ legismertebb vetőmagter­mesztő cégei képviseltetik magukat vetőmaggal, növényvédő szerekkel, illetve a teljes termesztési technológiával” – magyarázza a szakember, aki szerint az ilyen agrárkiállítások, szakmai szimpóziumok nagyban befolyásolják a gazdák tájékozódását és döntését. Az agronómus úgy véli, más haszonnövényfajok esetében is fontos volna rendszeres szakmai fórumokat, felkészítőket tartani, mert a gazdatársadalom az ilyen alkalmakkor tanul a legtöbbet.