Munkában a kombájn. Az idei időjárási viszonyok közepette mindennél jobban szükség volt a gabonatermesztők szakértelmére
Fotó: Gecse Noémi
A gabonaföldeket megviselő tél és a sok jót nem ígérő esős tavasz ellenére szép termés ígérkezik a legtöbb kalászos haszonnövényből Erdélyben. Némi hozzáértéssel a termelők javukra fordíthatták a kedvezőtlen időjárási körülményeket, aratás idején azonban a gazdák az alacsony felvásárlási árakkal találják szembe magukat. A lapunknak nyilatkozó agrárszakember ötletekkel szolgált, miként lehetne növelni a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.
2019. július 07., 09:542019. július 07., 09:54
2019. július 07., 09:572019. július 07., 09:57
A meleg nyárral együtt beköszönt a gabonabetakarítás idénye, ami magával hozza az évről évre ismétlődő értékesítési gondokat, pontosabban az alacsony felvásárlási árakat is. Az elmúlt évekhez képest az esős tavasz és kora nyár miatt sokkal több anyagi ráfordításra volt szükség a növényvédelem és az egyéb mezőgazdasági munka terén. A kemény, fagyos, hó nélküli tél sok helyen megviselte a termést, amelynek részleges rendbetétele újabb mezőgépészeti munkálatokat igényelt, így
Hivatalos adatok szerint romániai viszonylatban a gabonatermelőknek mintegy tíz százaléka tudja tartósabban, akár hosszabb ideig is tárolni a szemes gabonát, aminek a piaci ára már ősszel 20-30 banival kerül többe kilónként.
Sánta Albert agrármérnök, sáromberki (Maros megye) vállalkozó szerint a romániai gabonaértékesítésnek a hiányzó tárolókapacitás a legnagyobb gondja.
– magyarázza a Maros menti termelő, aki 37 hektáron termeszt gabonanövényeket. Sánta Albert a környéken kivételes helyzetben van, mert sikerült a helyi gépállomástól egy 70 méter hosszú és 12 méter széles gabonaszárítót vásárolnia, ahol jó körülmények között tárolhatja a betakarított termést.
A legtöbb Maros megyei faluban azonban nem ez a jellemző. A szakember szerint ezt az általános gondot csak kormánysegítséggel lehetne megoldani: akár egy vagy több község szintjén kellene hozzásegíteni a gazdákat közös gabonasilók építéséhez, ami eleve növelné a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét. Ennek hiányában ugyanis folyamatosan csökkennek a búzával és árpával bevetett területek, a gazdák pedig inkább kukoricát vagy más haszonnövényt, például dohányt termesztenek.
„Tavasszal olyan rosszul néztek ki a gabonaföldek, hogy sok gazda ki akarta tárcsázni, mert nem látott benne semmi reményt. Aki viszont meghengerelte a fellazult talajt, hogy a kalászosok gyökerei jobban érintkezzenek a földdel, az sokat segített a növény fejlődésén” – magyarázza Sánta Albert, aki szerint a kalászosoknak jót tett az ezt követő esős időjárás, a növény kellő mennyiségű tápanyagot tudott felszívni, és lassan, de biztosan megerősödött, erőteljesen beindult a fejlődése. Igaz, idén mindennél jobban kellett a megfelelő szakértelem, hogy a gazda tudja, mikor mivel permetezzen, mi ellen védekezzen.
A növényvédelemben nem elég, ha a termelő a növényvédelmi szakboltban kér valamilyen gombaölő szert, ha nincs tisztában azzal, hogy sok betegséget, vírust a különböző rovarok visznek egyik növényről a másikra. Ha ugyanis a gombaölő vagy a gyomirtó szert ilyen esetben nem társítja rovarölővel is, akkor hiába védekezik.
„Azt látom, hogy a gazdák egy része nem nyitott, szégyell kérdezni, érdeklődni. Úgy gondolják, hogy megfelelő tudásuk van a növénytermesztéshez, és rendszerint utólag derül ki, hogy ez nem igaz. Pedig ma már van kitől kérdezni, hiszen Erdély-szerte jól működik a falugazdász-hálózat. De én is mindig szívesen segítek, ha megkeresnek, ha megkérdeznek. Sőt ha nem is kérdeznek, szólok, ha látom, hogy valaki rosszul tesz valami, ha hiányos a technológiai lánc, ha pótolni kell valamit” – fogalmaz az agrármérnök.
Fotó: Gecse Noémi
A 37 hektáron gazdálkodó nyugdíjas szakember szerint csak gabonatermesztésből ekkora területen egy gazda vagy agrárvállalkozó nem tud megélni,
A jövedelemkiegészítésként termelő sáromberki vállalkozó szerint azonban megfelelő vetésforgóval, jó minőségű vetőmaggal és a technológia betartásával továbbra is megéri gabonát termeszteni. Főleg akkor, ha a termelő biztosítani tudja a tárolást. A tizennégy éve vállalkozó Sánta szerint minden szalmás gabona termesztése kifizetődő lehet, ha sikerül megfelelő hektárátlagot elérni.
Sánta farmjáról egy kibédi állattenyésztő és húsfeldolgozó vállalkozó vásárolja fel a gabona zömét: az állatfarm tulajdonosának is megéri, hogy a termelő tárolni tudja, így mindig annyi abraktakarmányt szállít el, amennyire a farmján szüksége van. Sánta Albert szerint megoldás lehet a jövőben a kerelőszentpáli takarmánykeverő nagyüzem által tervezett gabonasiló is, amely biztos felvásárló lehet a környék gabonatermelő gazdái számára, akik ma eléggé kiszolgáltatottak a nagybani gabonakereskedőknek. Utóbbiak olcsón megvásárolják a közép-erdélyi vagy partiumi búzát, árpát és kukoricát, majd jelentős haszonnal értékesítik exportra a konstancai kikötőben.
A vetéstől a betakarításig szintén teljesen gépesített kukoricatermesztés az ország egyre több területén zsugorítja a búza- és az árpaföldeket, a jelenség Maros megyében is megfigyelhető.
Sánta Albert szerint ennek az egyik magyarázata a jó termőföldeken elérhető magas, 8-10 ezer kilogrammos hektárhozam, másrészt a hibridkukorica-vetőmagot kínáló nagy nemzetközi cégek egyre hangsúlyosabban vannak jelen a romániai piacon.
„Sáromberkén is évi rendszerességgel szerveznek kukoricafesztivált, amelyen a világ legismertebb vetőmagtermesztő cégei képviseltetik magukat vetőmaggal, növényvédő szerekkel, illetve a teljes termesztési technológiával” – magyarázza a szakember, aki szerint az ilyen agrárkiállítások, szakmai szimpóziumok nagyban befolyásolják a gazdák tájékozódását és döntését. Az agronómus úgy véli, más haszonnövényfajok esetében is fontos volna rendszeres szakmai fórumokat, felkészítőket tartani, mert a gazdatársadalom az ilyen alkalmakkor tanul a legtöbbet.
A tőzsdeáraknál nagyságrenddel alacsonyabb felvásárlási árakat kínálnak
A romániai gabonapiac gondjait az is növeli, hogy nem létezik hazai gabonatőzsde, így a nagybani felvásárlókat ez nem köti a helyi árak alakulásában. Európában rendszerint a párizsi Euronext, a nagyvilágban pedig elsősorban a chicagói gabonatőzsde a mérvadó. A nagy gabonatőzsdék árai jórészt állandóak, csak kis mértékben változnak, így a gazdák már jó előre tudják, hogy adott évben mire számítsanak. Jelenleg például a párizsi tőzsdén megszabott árakhoz képest 150, az amerikaiaknál pedig mintegy 220 lejjel olcsóbban vásárolják fel tonnánként a hazai búzát, ami extrajövedelmet hoz a gabonaexportőröknek. Szakemberek szerint a hazai gazdáknak ajánlott alacsony felvásárlási árak csak kimondottan nagy hektárátlag mellett teszik kifizetődővé a gabonatermesztést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!