Hirdetés

Három forgatókönyv van a szeptember 14-ei tanévkezdésre, a legtöbb diák visszatér az iskolába

•  Fotó: Rostás Szabolcs

Fotó: Rostás Szabolcs

Szeptember 14-én elkezdődik az új tanév, a legtöbb diák pedig iskolába megy – jelentette be szerda kora esti sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis államfő, miután tárgyalt a kormány több tagjával a tanévkezdés mikéntjéről.

Bálint Eszter

2020. augusztus 05., 18:342020. augusztus 05., 18:34

2020. augusztus 05., 23:162020. augusztus 05., 23:16

Mint mondta, a megbeszélésen három forgatókönyvet dolgoztak ki iskolakezdésre a járvány alakulása függvényében.

Az első a „zöld” forgatókönyv, ami azon települések iskoláiban lép hatályba, amelyekben az ezer főre eső új megbetegedések számának átlaga legtöbb egyre tehető az előző 14 napban.

Hirdetés

Ez a forgatókönyv a régi normalitáshoz való visszatérést jelenti, vagyis minden diák visszatérhet az iskolák padjai közé, illetve az óvodákba.

A második a „sárga” forgatókönyv, amit akkor alkalmaznak, ha az adott településen két hét alatt az ezer főre eső napi új esetszám 1–3 között alakul.

Ebben az esetben egyfajta hibrid oktatási rendszert alkalmaznak, vagyis az óvodások, az elemi iskolások, valamint a végzős (8. és 12. osztályos) diákok mennek iskolába; a tanintézet döntése értelmében a többiek egy része otthonról, online formában, másik része pedig az oktatási intézményben vesz részt az órákon.

A „vörös” forgatókönyv akkor lép érvénybe, ha a megelőző napokban az ezer főre eső napi esetszám meghaladta a hármat, ebben az esetben bezárják az oktatási intézményeket, a tanítás pedig átkerül az online térbe.

Arról, hogy mely forgatókönyv lép hatályba, a megyei katasztrófavédelmi bizottság hoz döntést – hangsúlyozta a Cotroceni-palotában rendezett sajtótájékoztatóján Iohannis. Közölte azt is, hogy a döntést decentralizálták, vagyis minden esetben helyi szinten, a helyi adatok figyelembe vételével hozzák majd meg az iskolák működéséről szóló határozatot. Az elnök hozzátette, a következő hetekben részletekbe menően kidolgozzák és ismertetik a szerdai egyeztetésen született döntéseket.

Iohannis rámutatott: a jelenlegi járványügyi helyzetben – amikor Romániában az utóbbi két hétben a naponta azonosított új fertőzések átlaga meghaladta az 1100-at – a települések túlnyomó többségében a kritériumrendszer lehetővé teszi az iskolák megnyitását. Néhány száz településen vezetnék be a sárga, illetve mintegy 50 településen a vörös forgatókönyvet, a döntést azonban mindenütt tanévkezdéskor és később év közben a friss adatok alapján hozzák meg, illetve módosítják.

Példaképpen említette, hogy Bukarest, ahol rendszeresen több új fertőzöttet diagnosztizálnak, mint a legfertőzöttebb megyékben, a zöld forgatókönyv érvényesül, hiszen a magas fertőzésszámot lakosságarányosan értékelve viszonylag alacsony a járványveszély.

Arra számítanak, hogy az online oktatás ideiglenes megoldás lesz, és záros határidőn belül minden diák visszatérhet az iskolapadba. Az államfő ugyanakkor kiemelte, hogy mivel világjárvány van, különleges egészségügyi intézkedésekre lesz szükség a tanintézetekben is, ezeket az egészségügyi minisztérium fogja kidolgozni. Azt már tudni, hogy a fizikai távolságtartásra, a higiéniára, a fertőtlenítésre fognak vonatkozni ezek az előírások. Újságírói kérdésre válaszolva az elnök közölte: ha szeptember 14-e környékén nagyon sok koronavírusos megbetegedés lesz az országban, elhalasztják a tanévkezdést.

Kérdésre válaszolva Iohannis úgy értékelte: az online oktatás sem jelenti azt, hogy sérül a gyerekek alkotmányos joga az oktatáshoz. Rámutatott: nem lehet eltekinteni a világjárvány körülményeitől, nem azért vezetik be a távoktatást, hogy a diákokon kísérletezzenek, hanem éppenséggel az a cél, hogy a fertőzésveszély közepette is biztosítsák a diákok jogait, anélkül, hogy veszélyeztessék a diákok és a családtagok egészségét.

A Cotroceni-palotában megtartott találkozó amúgy a meghívottak száma tekintetében előzmény nélküli volt, Ludovic Orban kormányfő mellett ott lesz még Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes, Monica Anisie oktatási, Florin Cîțu pénzügy-, Marcel Vela belügy-, Cătălin Predoiu igazságügyi, Ion Ștefan fejlesztési, Marcel Boloș európai uniós alapokért felelős, Nelu Tătaru egészségügyi, Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, valamint Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 19., csütörtök

Vadállatláger Erdélyben: több mint 200 bölény, bivaly, szarvas veszett oda

A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.

Vadállatláger Erdélyben: több mint 200 bölény, bivaly, szarvas veszett oda
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész
2026. február 19., csütörtök

Egységesen támogatják a Fideszt az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.

Egységesen támogatják a Fideszt az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok
2026. február 19., csütörtök

„Hosszú távú védelem Parajdnak”: elfogadta a kormány a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét

Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.

„Hosszú távú védelem Parajdnak”: elfogadta a kormány a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Miért nem láttuk, hogy jön 9/11 vagy az ukrajnai háború? – Robert C. Castel a figyelmen kívül hagyott jelekről

Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?

Miért nem láttuk, hogy jön 9/11 vagy az ukrajnai háború? – Robert C. Castel a figyelmen kívül hagyott jelekről
2026. február 19., csütörtök

Gabonaforgalmazástól a csirkehúsig: erdélyi modell az agrárium megújítására

Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.

Gabonaforgalmazástól a csirkehúsig: erdélyi modell az agrárium megújítására
2026. február 18., szerda

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika

Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Többszörös ingatlanadó: felszólítást kaptak a rövid távú szállásadók

„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.

Többszörös ingatlanadó: felszólítást kaptak a rövid távú szállásadók
2026. február 18., szerda

Elkezdődött az új sóbánya építése Kolozs megyében

Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.

Elkezdődött az új sóbánya építése Kolozs megyében
2026. február 18., szerda

Kivándorolt erdélyi szakemberek az orvosok meglebegtetett röghöz kötéséről, a rendszerszintű problémákról

Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.

Kivándorolt erdélyi szakemberek az orvosok meglebegtetett röghöz kötéséről, a rendszerszintű problémákról
Hirdetés
Hirdetés