Fotó: Babos Krisztina
A zsidó holokausztra emlékeztek szerdán Szatmárnémetiben a deportálás 70. évfordulóján. A helyi zsidó hitközség, valamint a Hit Gyülekezetének szervezésében emléktáblákat avattak, illetve az Élet menete megemlékező zarándoklat során a közel 150 résztvevő végigjárta a szomorú események helyszíneit: a volt gettótól a vasútállomásig vonultak.
2014. május 28., 19:562014. május 28., 19:56
A rendezvénysorozat a Várdomb utcai nagy zsinagóga udvarán kezdődött, ahol Décsey Miklós, a szatmárnémeti zsidó hitközség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd a meghívott rabbik imádságát követően Shelly Hagler Livne, Izrael bukaresti nagykövetségének küldötte idézte fel a hetven évvel ezelőtti eseményeket, hangsúlyozva, hogy a megemlékezések célja az, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló népirtás.
Emlékeztetett: a zsidóság szatmári jelenlétét igazoló első írásos dokumentumok a 16. századból származnak, a 20. század elejére a régió legnagyobb izraelita közösségévé fejlődtek, jelentős szerepet töltve be egyebek mellett a kulturális és a tudományos életben. Rámutatott: a Szatmárnémetiből deportált (a város lakosságának közel 20 százalékát kitevő) több mint 13 ezer, illetve a teljes megyéből elhurcolt közel 19 ezer zsidó likvidálása drámai hatással volt a helyi közösség életére.
Aurel Vainer parlamenti képviselő, a romániai zsidó hitközségek szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a 70. évforduló alkalmából országos szintű megemlékezéssorozatot szerveztek, melynek keretében 12 településen voltak rendezvényeik: meneteltek, valamint emléktáblákat helyeztek el a zsinagógáknál, a volt gettók helyén, továbbá a vasútállomásokon, ahonnan indultak az áldozatokat szállító vonatok.
Elmondta: a holokausztra emlékeznünk kell, mivel ez egy történelmi lecke, és folyamatosan résen kell lennünk, hogy megakadályozzuk a rasszizmus, a xenofóbia és az antiszemitizmus felerősödését. A képviselő megemlékezett arról is, hogy a szolidaritás nem veszett ki az emberekből végképp a vészkorszakban sem – segítették egymást a zsidók, de a nem zsidók között is voltak, akik tettek a bajba kerültekért.
Roth Tibor, a brassói zsidó hitközség elnöke – akinek családját szintén Szatmárról deportálták – kifejtette: ő meggyőződéses cionista, mivel ha a világháború idején létezett volna Izrael, nem kerül sor a zsidók tömeges legyilkolására. Kifogásolta ugyanakkor, hogy Szatmárnémetiben nem léteznek olyan jelentős emlékhelyek, amelyek arányaikban kifejeznék, milyen szörnyűségek helyszíne volt a város.
A Szatmár megyei holokauszttúlélők közül ketten élnek – a nagykárolyi Scher Izsóné Meiszler Erzsébet nem vett részt az ünnepségen, Steinberger Katalin viszont megjelent, őt egy csokor virággal köszöntötték.
A megemlékezők ezt követően a hét éve összedőlt izraelita imaház egykori telkéhez, a hajdani gettó helyszínére vonultak, ahol emléktáblát avattak a deportálás áldozatainak tiszteletére, majd – követve az elszállítottak útvonalát – a zsidó temetőhöz, illetve a szatmárnémeti vasútállomáshoz érkeztek, ahol szintén elhelyeztek egy-egy táblát a világháborúkban elesett és a munkaszolgálatos zsidók, valamint a szatmári holokauszt áldozatainak tiszteletére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!