
Szakszerűtlen hozzáállás. A nemtörődöm tanárok felelősségre vonása bonyolult és nehézkes folyamat marad
Fotó: Pixabay.com
Hiába a törvénymódosítás: a kiválóan teljesítő munkatársakat továbbra sem motiválják, a hanyagokat, szabályszegőket pedig ezután sem lehet hatékonyan felelősségre vonni Ferencz S. Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke szerint.
2020. január 08., 08:282020. január 08., 08:28
Év elejétől lépett érvénybe a törvénymódosítás, amellyel elviekben szigorították a pedagógusi munkakör előírásainak betartását. Ám a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szabályozás még mindig túl általános, nem pontosítják a pedagógusok jogait és kötelezettségeit. Így tulajdonképpen nem jelent fogódzót: a kiválóan teljesítő munkatársakat nem motiválják, a hanyagokat, a szabályszegőket pedig továbbra sem lehet hatékonyan felelősségre vonni.
A 2011/1-es oktatási törvényt módosító 2019/260-as törvény december 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és ettől az évtől kezdve alkalmazható. Valójában a módosítás abban áll, hogy a pedagógus akkor is felelősségre vonható, ha nem szándékosan szegte meg a szabályokat. Előrelépésnek tekinthető ugyanakkor, hogy részletes útmutatót tartalmaz a fegyelmi kivizsgálások procedúrájára vonatkozóan. Korábban ugyanis a kivizsgálás formai mulasztásaira hivatkozva több pedagógus fordult a bírósághoz jogorvoslatért, és általában meg is nyerték a pereket.
Ez utóbbi esetben kérdések merülnek fel, hiszen ez a megfogalmazás túl általános: nem értelmezhető pontosan, hogy milyen viselkedéssel árt a pedagógus a rendszer vagy a tanintézet megítélésének.
Nem a szabályozással van a gond, hanem azzal, hogy az túl általánosan fogalmaz, nem ír elő konkrét, kézzel fogható, gyakorlati dolgokat – szögezte le megkeresésünkre Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Szerinte az értelmezhetőség, a túl általános megfogalmazás a romániai törvényhozás gyengéje; a 2011/1-es oktatási törvény amúgy is toldozott-foltozott, az újabb módosítás sem hoz nagy változásokat a mindennapokban. A közoktatás akkor tud jól működni, ha egészségesen leszabályozzák a pedagógusok, a diákok és a szülők jogait és kötelezettségeit, mert ezek kiegészítik és kiegyensúlyozzák egymást, azonban ez jelenleg nem történik meg. Sőt az oktatásra vonatkozó szabályozások nincsenek összehangolva más előírásokkal: fegyelmi eljárások esetén a polgári törvényekkel, finanszírozásra vonatkozó előírások esetén pedig a pénzügyi, közigazgatási jogszabályokkal. „Mindenképpen pontosítani kellett volna a törvényben, hogy mit jelent, ha a pedagógus kárt okoz a tanintézet megítélésének, valamint azt, hogy kinek a felelőssége ennek a megállapítása”– szögezte le az RMPSZ szakmai alelnöke.
Ferencz S. Alpár ezzel együtt úgy véli, hogy a szigorítás semmilyen hatással nem lesz azokra a pedagógusokra, akik eddig is következetesen, szakszerűen végezték munkájukat. Ugyanakkor a középszerű, hanyag pedagógusoknak, akik nem tudnak megfelelő kapcsolatot kiépíteni a diákokkal, a kollégákkal, a szülőkkel, valamilyen szinten számolniuk kell szakszerűtlen tevékenységük következményeivel – jelentette ki Ferencz S. Alpár, aki szerint a felelősségre vonás eddig is túl bonyolult és nehézkes volt, ez pedig ezután sem változik.
Még akkor is bírósághoz fordulhat, ha nem kapja meg a legmagasabb minősítést, és általában meg is nyeri a pert. „A félszabályok a gyengén teljesítő, hanyag pedagógusokat védik. A romániai magyar közoktatásban rengeteg kiválóan teljesítő, elhivatott pedagógus dolgozik, de őket nem lehet motiválni, példaként felmutatni” – részletezte a szakmai szövetség vezetője. Véleménye szerint olyan jogszabályra lenne szükség, amely jól körülhatárolja a jogokat és a kötelezettségeket, egyszerűsíti az eljárásokat, és decentralizálja a döntéshozatalt. „Lehetővé kellene tenni, hogy egy tanintézet megválogathassa a munkatársait, kirívó esetekben el is tudja bocsátani a problémás pedagógust. Erre viszont kevés esély mutatkozik, mert a szakszervezetek egy része éppen a központosítás fenntartásáért lobbizik” – mutatott rá Ferencz S. Alpár.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!