
Szakszerűtlen hozzáállás. A nemtörődöm tanárok felelősségre vonása bonyolult és nehézkes folyamat marad
Fotó: Pixabay.com
Hiába a törvénymódosítás: a kiválóan teljesítő munkatársakat továbbra sem motiválják, a hanyagokat, szabályszegőket pedig ezután sem lehet hatékonyan felelősségre vonni Ferencz S. Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke szerint.
2020. január 08., 08:282020. január 08., 08:28
Év elejétől lépett érvénybe a törvénymódosítás, amellyel elviekben szigorították a pedagógusi munkakör előírásainak betartását. Ám a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szabályozás még mindig túl általános, nem pontosítják a pedagógusok jogait és kötelezettségeit. Így tulajdonképpen nem jelent fogódzót: a kiválóan teljesítő munkatársakat nem motiválják, a hanyagokat, a szabályszegőket pedig továbbra sem lehet hatékonyan felelősségre vonni.
A 2011/1-es oktatási törvényt módosító 2019/260-as törvény december 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és ettől az évtől kezdve alkalmazható. Valójában a módosítás abban áll, hogy a pedagógus akkor is felelősségre vonható, ha nem szándékosan szegte meg a szabályokat. Előrelépésnek tekinthető ugyanakkor, hogy részletes útmutatót tartalmaz a fegyelmi kivizsgálások procedúrájára vonatkozóan. Korábban ugyanis a kivizsgálás formai mulasztásaira hivatkozva több pedagógus fordult a bírósághoz jogorvoslatért, és általában meg is nyerték a pereket.
Ez utóbbi esetben kérdések merülnek fel, hiszen ez a megfogalmazás túl általános: nem értelmezhető pontosan, hogy milyen viselkedéssel árt a pedagógus a rendszer vagy a tanintézet megítélésének.
Nem a szabályozással van a gond, hanem azzal, hogy az túl általánosan fogalmaz, nem ír elő konkrét, kézzel fogható, gyakorlati dolgokat – szögezte le megkeresésünkre Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Szerinte az értelmezhetőség, a túl általános megfogalmazás a romániai törvényhozás gyengéje; a 2011/1-es oktatási törvény amúgy is toldozott-foltozott, az újabb módosítás sem hoz nagy változásokat a mindennapokban. A közoktatás akkor tud jól működni, ha egészségesen leszabályozzák a pedagógusok, a diákok és a szülők jogait és kötelezettségeit, mert ezek kiegészítik és kiegyensúlyozzák egymást, azonban ez jelenleg nem történik meg. Sőt az oktatásra vonatkozó szabályozások nincsenek összehangolva más előírásokkal: fegyelmi eljárások esetén a polgári törvényekkel, finanszírozásra vonatkozó előírások esetén pedig a pénzügyi, közigazgatási jogszabályokkal. „Mindenképpen pontosítani kellett volna a törvényben, hogy mit jelent, ha a pedagógus kárt okoz a tanintézet megítélésének, valamint azt, hogy kinek a felelőssége ennek a megállapítása”– szögezte le az RMPSZ szakmai alelnöke.
Ferencz S. Alpár ezzel együtt úgy véli, hogy a szigorítás semmilyen hatással nem lesz azokra a pedagógusokra, akik eddig is következetesen, szakszerűen végezték munkájukat. Ugyanakkor a középszerű, hanyag pedagógusoknak, akik nem tudnak megfelelő kapcsolatot kiépíteni a diákokkal, a kollégákkal, a szülőkkel, valamilyen szinten számolniuk kell szakszerűtlen tevékenységük következményeivel – jelentette ki Ferencz S. Alpár, aki szerint a felelősségre vonás eddig is túl bonyolult és nehézkes volt, ez pedig ezután sem változik.
Még akkor is bírósághoz fordulhat, ha nem kapja meg a legmagasabb minősítést, és általában meg is nyeri a pert. „A félszabályok a gyengén teljesítő, hanyag pedagógusokat védik. A romániai magyar közoktatásban rengeteg kiválóan teljesítő, elhivatott pedagógus dolgozik, de őket nem lehet motiválni, példaként felmutatni” – részletezte a szakmai szövetség vezetője. Véleménye szerint olyan jogszabályra lenne szükség, amely jól körülhatárolja a jogokat és a kötelezettségeket, egyszerűsíti az eljárásokat, és decentralizálja a döntéshozatalt. „Lehetővé kellene tenni, hogy egy tanintézet megválogathassa a munkatársait, kirívó esetekben el is tudja bocsátani a problémás pedagógust. Erre viszont kevés esély mutatkozik, mert a szakszervezetek egy része éppen a központosítás fenntartásáért lobbizik” – mutatott rá Ferencz S. Alpár.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
szóljon hozzá!