Szakszerűtlen hozzáállás. A nemtörődöm tanárok felelősségre vonása bonyolult és nehézkes folyamat marad
Fotó: Pixabay.com
Hiába a törvénymódosítás: a kiválóan teljesítő munkatársakat továbbra sem motiválják, a hanyagokat, szabályszegőket pedig ezután sem lehet hatékonyan felelősségre vonni Ferencz S. Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke szerint.
2020. január 08., 08:282020. január 08., 08:28
Év elejétől lépett érvénybe a törvénymódosítás, amellyel elviekben szigorították a pedagógusi munkakör előírásainak betartását. Ám a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szabályozás még mindig túl általános, nem pontosítják a pedagógusok jogait és kötelezettségeit. Így tulajdonképpen nem jelent fogódzót: a kiválóan teljesítő munkatársakat nem motiválják, a hanyagokat, a szabályszegőket pedig továbbra sem lehet hatékonyan felelősségre vonni.
A 2011/1-es oktatási törvényt módosító 2019/260-as törvény december 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és ettől az évtől kezdve alkalmazható. Valójában a módosítás abban áll, hogy a pedagógus akkor is felelősségre vonható, ha nem szándékosan szegte meg a szabályokat. Előrelépésnek tekinthető ugyanakkor, hogy részletes útmutatót tartalmaz a fegyelmi kivizsgálások procedúrájára vonatkozóan. Korábban ugyanis a kivizsgálás formai mulasztásaira hivatkozva több pedagógus fordult a bírósághoz jogorvoslatért, és általában meg is nyerték a pereket.
Ez utóbbi esetben kérdések merülnek fel, hiszen ez a megfogalmazás túl általános: nem értelmezhető pontosan, hogy milyen viselkedéssel árt a pedagógus a rendszer vagy a tanintézet megítélésének.
Nem a szabályozással van a gond, hanem azzal, hogy az túl általánosan fogalmaz, nem ír elő konkrét, kézzel fogható, gyakorlati dolgokat – szögezte le megkeresésünkre Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Szerinte az értelmezhetőség, a túl általános megfogalmazás a romániai törvényhozás gyengéje; a 2011/1-es oktatási törvény amúgy is toldozott-foltozott, az újabb módosítás sem hoz nagy változásokat a mindennapokban. A közoktatás akkor tud jól működni, ha egészségesen leszabályozzák a pedagógusok, a diákok és a szülők jogait és kötelezettségeit, mert ezek kiegészítik és kiegyensúlyozzák egymást, azonban ez jelenleg nem történik meg. Sőt az oktatásra vonatkozó szabályozások nincsenek összehangolva más előírásokkal: fegyelmi eljárások esetén a polgári törvényekkel, finanszírozásra vonatkozó előírások esetén pedig a pénzügyi, közigazgatási jogszabályokkal. „Mindenképpen pontosítani kellett volna a törvényben, hogy mit jelent, ha a pedagógus kárt okoz a tanintézet megítélésének, valamint azt, hogy kinek a felelőssége ennek a megállapítása”– szögezte le az RMPSZ szakmai alelnöke.
Ferencz S. Alpár ezzel együtt úgy véli, hogy a szigorítás semmilyen hatással nem lesz azokra a pedagógusokra, akik eddig is következetesen, szakszerűen végezték munkájukat. Ugyanakkor a középszerű, hanyag pedagógusoknak, akik nem tudnak megfelelő kapcsolatot kiépíteni a diákokkal, a kollégákkal, a szülőkkel, valamilyen szinten számolniuk kell szakszerűtlen tevékenységük következményeivel – jelentette ki Ferencz S. Alpár, aki szerint a felelősségre vonás eddig is túl bonyolult és nehézkes volt, ez pedig ezután sem változik.
Még akkor is bírósághoz fordulhat, ha nem kapja meg a legmagasabb minősítést, és általában meg is nyeri a pert. „A félszabályok a gyengén teljesítő, hanyag pedagógusokat védik. A romániai magyar közoktatásban rengeteg kiválóan teljesítő, elhivatott pedagógus dolgozik, de őket nem lehet motiválni, példaként felmutatni” – részletezte a szakmai szövetség vezetője. Véleménye szerint olyan jogszabályra lenne szükség, amely jól körülhatárolja a jogokat és a kötelezettségeket, egyszerűsíti az eljárásokat, és decentralizálja a döntéshozatalt. „Lehetővé kellene tenni, hogy egy tanintézet megválogathassa a munkatársait, kirívó esetekben el is tudja bocsátani a problémás pedagógust. Erre viszont kevés esély mutatkozik, mert a szakszervezetek egy része éppen a központosítás fenntartásáért lobbizik” – mutatott rá Ferencz S. Alpár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!