
Fotó: Rostás Szabolcs
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében – áll az érsekség honlapján hétfőn közzétett állásfoglalásban.
2021. május 31., 19:012021. május 31., 19:01
2021. május 31., 19:362021. május 31., 19:36
Az érsekség igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti legfelsőbb bíróság a múlt héten jogerősen elutasította a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását. A bírósági döntést azért tartotta elfogadhatatlannak, mert ebben az esetben sem született a döntést alátámasztó indoklás. Az érsekség jogosnak nevezte a Batthyány Ignác római katolikus püspök által alapított könyvtár és tudományos gyűjtemény visszaigénylését.
Mint arról beszámoltunk, a múlt hét végén a Magyar Unitárius Egyház is értetlenségének és felháborodásának adott hangot a Batthyáneum visszaszolgáltatásának elutasítása miatt. „A kommunista diktatúrában államosított épület és az abban található felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény visszaszolgáltatásának jogerős megtagadása az egykori törvénytelen elkobzás legitimálását jelenti. Ez a döntés nem csak a római katolikus testvéregyházunkkal szemben jogtipró ítélet, hanem a többi erdélyi magyar felekezet számára is aggasztó üzenet” – közölte a Magyar Unitárius Egyház. Hozzátették: a testvéregyházakkal közösen kíván fellépni minden lehetséges igazságszolgáltatási fórumon a közösségi tulajdonjogok maradéktalan érvényesítéséért.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ugyanakkor azt tartja lehetséges megoldásnak, hogy kormányrendelettel kerüljön vissza a Batthyáneum jogos tulajdonosához. A politikai alakulat úgy véli, a gyulafehérvári könyvtár ügyében kézenfekvő megoldást jelent az RMDSZ jelenléte Románia kormányában, így az EMSZ szorgalmazza, hogy a hatalomban lévő magyar döntéshozók érjék el: a Batthyáneum kerüljön vissza – kormányrendelet útján – jogos tulajdonosához, a római katolikus érsekséghez.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak, arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.

Jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a római katolikus érsekségnek.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
szóljon hozzá!