
2011. szeptember 06., 07:382011. szeptember 06., 07:38
A Vörös Hadsereg 1944-ben tartóztatta le azzal a váddal, hogy mint magyar levente önként harcolt a Szovjetunió ellen. Rózsás János bár egészen fiatalon, 18 évesen került munkatáborba, elhatározta, amikor megmenekül, leírja emlékeit, így születtek meg sorra a művei: 1986-ban Münchenben adták ki a Keserű ifjúság című könyvét, egy évvel később pedig az Éltető reménységet. 1995-ben egy, a munkatáborban tevékenykedő nővérről szóló könyve jelent meg, Dujsza nővér címmel, és 2000-ben adták ki először leghíresebb könyvét, ami tulajdonképpen magában foglalja a kényszermunkatábort túlélt és utólag felkeresett emberek történetét, a Gulag-lexikont.
„Amikor lehetőség nyílt a rehabilitációra, megpróbáltam felkutatni azokat, akik jogosultak voltak rá, így összesen 4700 ember történetét írtam le a Gulag-lexikonban” – mutatott rá az író. Leventesors című könyvében (2005) pedig a leventemozgalomról írt, amit később intézményesítettek, és a katonaság előkészítőjeként tartottak számon. „Fiatal leventeként kerültem a frontra egy ócska puskával a kezemben, amivel egyet sem lőttem, mégis fogságba estem, és később vitéznek minősítettek” – idézte fel az író. Rózsás János meglepően jó kedéllyel mesélt a meghurcoltatásairól, mint mondta, derűs, kiegyensúlyozott ember, és bár „nem arról van szó, hogy végigkacagtam a 9 évet”, elfogadta a sorsát. „Mindent elfogadtam, igyekeztem értelmes emberekkel beszélgetni, így lelkileg ép maradtam, hiszen ha a lélek erős, a szervezet igazodik hozzá” – mondta az író, aki elmondása szerint kiegyensúlyozott, mélyen vallásos családban nőtt fel, így ő maga is erős hitének köszönheti, hogy túlélte a megpróbáltatásokat. „Én nem a lágerben jöttem rá először, hogy az egyetlen, akivel magyarul beszélhetek a jó Isten” – fogalmazott.
Bár tilos volt, a munkatáborban egy 15-20 fős irodalmi kört működtettek ott megismert barátjával, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicinnel, aki akkor matematikatanárként került a táborba, mára azonban már Nobel-díjas íróként tartják számon – aki A Gulag szigetcsoport című leleplező művet írta.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.