
2011. szeptember 06., 07:382011. szeptember 06., 07:38
A Vörös Hadsereg 1944-ben tartóztatta le azzal a váddal, hogy mint magyar levente önként harcolt a Szovjetunió ellen. Rózsás János bár egészen fiatalon, 18 évesen került munkatáborba, elhatározta, amikor megmenekül, leírja emlékeit, így születtek meg sorra a művei: 1986-ban Münchenben adták ki a Keserű ifjúság című könyvét, egy évvel később pedig az Éltető reménységet. 1995-ben egy, a munkatáborban tevékenykedő nővérről szóló könyve jelent meg, Dujsza nővér címmel, és 2000-ben adták ki először leghíresebb könyvét, ami tulajdonképpen magában foglalja a kényszermunkatábort túlélt és utólag felkeresett emberek történetét, a Gulag-lexikont.
„Amikor lehetőség nyílt a rehabilitációra, megpróbáltam felkutatni azokat, akik jogosultak voltak rá, így összesen 4700 ember történetét írtam le a Gulag-lexikonban” – mutatott rá az író. Leventesors című könyvében (2005) pedig a leventemozgalomról írt, amit később intézményesítettek, és a katonaság előkészítőjeként tartottak számon. „Fiatal leventeként kerültem a frontra egy ócska puskával a kezemben, amivel egyet sem lőttem, mégis fogságba estem, és később vitéznek minősítettek” – idézte fel az író. Rózsás János meglepően jó kedéllyel mesélt a meghurcoltatásairól, mint mondta, derűs, kiegyensúlyozott ember, és bár „nem arról van szó, hogy végigkacagtam a 9 évet”, elfogadta a sorsát. „Mindent elfogadtam, igyekeztem értelmes emberekkel beszélgetni, így lelkileg ép maradtam, hiszen ha a lélek erős, a szervezet igazodik hozzá” – mondta az író, aki elmondása szerint kiegyensúlyozott, mélyen vallásos családban nőtt fel, így ő maga is erős hitének köszönheti, hogy túlélte a megpróbáltatásokat. „Én nem a lágerben jöttem rá először, hogy az egyetlen, akivel magyarul beszélhetek a jó Isten” – fogalmazott.
Bár tilos volt, a munkatáborban egy 15-20 fős irodalmi kört működtettek ott megismert barátjával, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicinnel, aki akkor matematikatanárként került a táborba, mára azonban már Nobel-díjas íróként tartják számon – aki A Gulag szigetcsoport című leleplező művet írta.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.