2011. szeptember 09., 08:292011. szeptember 09., 08:29
„A verespataki projekt kérdésében jelenleg a környezetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. Az engedélyek megszerzése után beszélhetünk a tulajdonképpeni kitermelésről” – mutatott rá a politikus. Szentesy Cecília, a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) műszaki tervezési igazgatója kifejtette: a verespataki bányából 245 tonna aranyat és 900 tonna ezüstöt fognak majd kitermelni.
„A helyszínen 314 tonna arany és 1500 tonna ezüst található, de az eljárás során a tartalék 20 százaléka kárba vész. A tervek szerint az első, Verespatakról származó aranyrúd 2014-ben fog elkészülni” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: a projekt megvalósítása érdekében az RMGC 700 millió dollárnyi kölcsönt fog felvenni egy nemzetközi konzorciumtól, ez a befektetés kétharmadát fedezi majd. Elmondása szerint a kanadai cég kész tárgyalni arról, hogy a román állam is beszálljon a projektbe, de ezt a nyugati államokkal versengve teheti majd meg. „A kitermelésből származó haszon 56 százaléka Romániában marad. Ha más országok adórendszerét tekintjük, elmondhatjuk, hogy tökéletes a velük való együttműködés, esetükben is a haszonnak valamivel több, mint a fele marad az államnak” – részletezte Szentesy.
A vállalat adatai szerint a román állam 19,3 százalékot kap osztalékokból, adókból és illetékekből, ez körülbelül 4,3 milliárd dollárt jelent. Szakértők szerint a román államnak nincs lehetősége arra, hogy a bányatervet támogassa. „Az állam nem fektethet be egy ilyen projektbe. Saját állami vállalatot kellene létrehoznia, ezt pedig nem engedheti meg magának” – vélekedett Mihai Găman, az Országos Ásványkincshatóság igazgatója. Amint Traian Băsescu államelnök augusztus közepén bejelentette: mindig is támogatta a verespataki bányatervet, amelyre Romániának nagy szüksége van, azonban szükségesnek tartja a kitermelésből származó nyereség elosztásának újratárgyalását. Markó Béla miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, nem várható el, hogy egy ennyire fontos döntést két miniszternek kelljen meghoznia.
„Mindannyiunk számára fontos ügyről van szó, a döntéshozatalban a teljes kormánykoalíciónak részt kellene vennie. Vagy mindenki egyetért a projekt támogatásával, vagy a teljes koalíció elutasítja azt” – magyarázta az RMDSZ-es politikus. Hozzátette: mindkét oldalon erős pró és kontra érvek vannak, így nagyon nehéz döntést hozni és továbblépni. Markó azt is elmondta: nem tartja helyesnek, hogy Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó Verespatakhoz kötötte lemondását, hiszen neki hónapokkal korábban – amikor a bánya ügye nem volt előtérben – jelezte, hogy távozni készül a Cotroceni-palotából. Ugyanakkor úgy vélte, a Kolozs megyei politikus következetes volt Verespatak ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Látogatottsági adatok