2011. szeptember 09., 08:292011. szeptember 09., 08:29
„A verespataki projekt kérdésében jelenleg a környezetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. Az engedélyek megszerzése után beszélhetünk a tulajdonképpeni kitermelésről” – mutatott rá a politikus. Szentesy Cecília, a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) műszaki tervezési igazgatója kifejtette: a verespataki bányából 245 tonna aranyat és 900 tonna ezüstöt fognak majd kitermelni.
„A helyszínen 314 tonna arany és 1500 tonna ezüst található, de az eljárás során a tartalék 20 százaléka kárba vész. A tervek szerint az első, Verespatakról származó aranyrúd 2014-ben fog elkészülni” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: a projekt megvalósítása érdekében az RMGC 700 millió dollárnyi kölcsönt fog felvenni egy nemzetközi konzorciumtól, ez a befektetés kétharmadát fedezi majd. Elmondása szerint a kanadai cég kész tárgyalni arról, hogy a román állam is beszálljon a projektbe, de ezt a nyugati államokkal versengve teheti majd meg. „A kitermelésből származó haszon 56 százaléka Romániában marad. Ha más országok adórendszerét tekintjük, elmondhatjuk, hogy tökéletes a velük való együttműködés, esetükben is a haszonnak valamivel több, mint a fele marad az államnak” – részletezte Szentesy.
A vállalat adatai szerint a román állam 19,3 százalékot kap osztalékokból, adókból és illetékekből, ez körülbelül 4,3 milliárd dollárt jelent. Szakértők szerint a román államnak nincs lehetősége arra, hogy a bányatervet támogassa. „Az állam nem fektethet be egy ilyen projektbe. Saját állami vállalatot kellene létrehoznia, ezt pedig nem engedheti meg magának” – vélekedett Mihai Găman, az Országos Ásványkincshatóság igazgatója. Amint Traian Băsescu államelnök augusztus közepén bejelentette: mindig is támogatta a verespataki bányatervet, amelyre Romániának nagy szüksége van, azonban szükségesnek tartja a kitermelésből származó nyereség elosztásának újratárgyalását. Markó Béla miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, nem várható el, hogy egy ennyire fontos döntést két miniszternek kelljen meghoznia.
„Mindannyiunk számára fontos ügyről van szó, a döntéshozatalban a teljes kormánykoalíciónak részt kellene vennie. Vagy mindenki egyetért a projekt támogatásával, vagy a teljes koalíció elutasítja azt” – magyarázta az RMDSZ-es politikus. Hozzátette: mindkét oldalon erős pró és kontra érvek vannak, így nagyon nehéz döntést hozni és továbblépni. Markó azt is elmondta: nem tartja helyesnek, hogy Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó Verespatakhoz kötötte lemondását, hiszen neki hónapokkal korábban – amikor a bánya ügye nem volt előtérben – jelezte, hogy távozni készül a Cotroceni-palotából. Ugyanakkor úgy vélte, a Kolozs megyei politikus következetes volt Verespatak ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
Látogatottsági adatok