A féltett magyar szórványt ünnepelte az RMDSZ és az EMNT

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton Medgyesen bejelentette: az alakulat a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) néhány nap múlva esedékes ülésén javaslatot tesz arra, hogy törvény szentesítse a magyar szórvány napjának megünneplését.

Kelemen úgy vélekedett: „tömb és szórvány egymásra van utalva, egyik sem létezhet a másik nélkül”, szerinte ugyanakkor leghamarabb a nagyvárosi szórványközösségek számára kell megoldást találni a kihívásokra.

„A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk elérni a nagyvárosok negyedeiben élő magyar embereket még az egyház segítségével sem. A Temesváron, Zilahon vagy Kolozsváron élő magyar közösségeket fenyegeti leginkább az asszimiláció veszélye” – fogalmazott a szövetségi elnök.

Kelemen hozzátette: „a szórvány napja több mint ünnep: számvetés és tervezés. Hiszen arról beszélünk, hogy mi történt az elmúlt esztendőben, és arról, hogy milyen kihívások állnak előttünk, hogyan tudunk ezekre jó válaszokat adni”.

Segítik a magyar–román kapcsolatok fejlesztését

Az ünnepségen Csulák Péter, Magyarország kolozsvári konzulja felolvasta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter üzenetét. A miniszter hangsúlyozta, kiemelt feladatának tekinti, hogy a tárca minden eszközzel erősítse a román–magyar kétoldalú gazdasági és fejlesztéspolitikai kapcsolatokat.

„A román–magyar kormányzati együttműködés elmélyítésében kiemelt szerepe van az erdélyi magyarságnak, hiszen ők tudnak hidat képezni a két ország között. Hiszem, hogy az erdélyi magyarság Románia számára érték, és a román kormány a magyarság erős kormányzati és parlamenti képviseletét biztosító RMDSZ-ben stratégiai szövetségesre talál” – fogalmazott Seszták.

Az összmagyar szolidaritást erősítik

Az EMNT szervezte, már pénteken elkezdődött szászrégeni ünnepségen eközben az Ady István református lelkipásztor által vezetett magyarfülpösi Szivárvány Alapítványnak gyűjtöttek adományokat.

A megnyitón Cseh Gábor, a nemzeti tanács Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a magyar szórvány napja az összmagyar szolidaritás megerősítését kell hogy jelentse, szerinte ugyanakkor mindenkinek lehetősége szerint kell támogatnia az elszigeteltségben élő, beolvadás által fenyegetett közösségeket.

Partl Alexandra Petra, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja köszöntőjében kifejtette: a történelem bizonyítja, hogy „a folyamatok kiteljesedése nem szükségszerű, meg is lehet állítani, vissza is lehet fordítani azokat, mindehhez azonban erőfeszítés, komoly elképzelések, tervek szükségesek”.

A köszöntők után Bodor Vera, a magyarfülpösi iskola tanítónője a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítését célzó, 1999-ben alakult Szivárvány Alapítványról beszélt a résztvevőknek. „Olyan gyerekek kerülnek Magyarfülpösre, akik önhibájukon kívül nem tanulhatnak anyanyelvükön, emellett élet-halál harcot vívnak a mindennapi betevő falat megszerzéséért, és gyakran szembe kell nézniük az otthoni erőszakkal és alkoholizmussal” – részletezte a pedagógus.

Nagy András volt szászrégeni polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Maros megye alprefektusa a város magyar önkormányzati képviselőivel közösen vett részt a rendezvényen. „Rá kell eszmélnünk arra, hogy magyarok vagyunk, és egymáson segítenünk kell. Egymás szemébe kell tudnunk nézni, és őszintén kezet kell fognunk egymással, hiszen így van ez rendjén” – fogalmazott Nagy András.

Varga Loránd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szászrégeni szervezetének elnöke ugyanakkor úgy vélte: a városnak nagy szüksége van a nemzeti összetartozás érzésének újjáélesztésére. „Bár az emberek úgy érzik, a vezetők eltávolodtak a közösségtől, nekünk mégsem egymás bírálása az érdekünk, hanem újjá kell élesztenünk a közösséget, különben minket is a beolvadás veszélye fenyeget” – mutatott rá Varga. Az ünnepi beszédek után a rendezvény néptánc-, valamint könnyűzenei előadásokkal, szavalatokkal folytatódott.

Az RMDSZ 2011-ben – Kovászna és Hunyad megyei tisztségviselők javaslatára – fogadott el egy határozatot, amellyel november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját a magyar szórvány napjává nyilvánították. 2012-ben a Máért az egész Kárpát-medencére kiterjesztette a magyar szórvány napjának megünneplését.