Bocskai- és magyar zászlót is kitűztek a nagyszalontai református templomban rendezett díjátadás alkalmából
Fotó: Rostás Szabolcs
Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak nyújtotta át idén a Bocskai István-díjat a fejedelem nevét viselő anyaországi társaság, mégpedig az államférfi alapította Nagyszalontán. Ahol választ kaptunk arra is, miért állítják a kismarjaiak, hogy a koronás fejedelem nem Kolozsvárt született.
2018. július 22., 15:512018. július 22., 15:51
2018. július 22., 16:492018. július 22., 16:49
Keresve sem találhatott volna megfelelőbb helyszínt a Bocskai István Társaság évente odaítélt díjának idei átadásához Nagyszalontánál, amely a fejedelem 1606-ban kibocsátott adománylevelének, az oda telepített háromszáz hajdúnak köszönheti alapítását. A 2010-ben a koronás fejedelem kultuszának ápolása, a hazaszeretet, a szülőföldhöz ragaszkodás erősítése céljából létrehozott magyarországi szervezet azokat tünteti ki, akik a legtöbbet tesznek a nemzet önbecsülésének megerősítéséért, felemelkedéséért; a díjátadást mindig a Partium valamelyik településén rendezik.
Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke azt emelte ki, hogy akárcsak az embernek, a magyar nemzetnek is voltak nehéz pillanatai a történelem során, ám mindig számíthatott Isten irgalmára és kegyelmére. Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke a két világbirodalom, a török és az osztrák „végvidékén” Erdély és Magyarország megmaradásáért küzdő fejedelem alakját méltatva elmondta, négy évszázaddal ezelőtt Bocskainak „üllő és verő” között kellett helytállnia. „Tudatosítani kell a nemzeti emlékezetben a fejedelem művét, hogy korának két nagyhatalmát sikerült térdre kényszerítenie, visszaállítva az alkotmányosságot, visszahozva Magyarországot a sírból, biztosítva egyúttal Erdély különállóságát” – állapította meg Sárkány Viola.
Az általa irányított szervezet idén Berkesi Sándor budapesti karnagynak, a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének ítélte oda a Bocskai-díjat. A 74 éves kitüntetett – aki hosszú ideje részt vesz a nagyváradi és székelyudvarhelyi kántorképzésben is – megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, amely vallomása szerint arra sarkallja, hogy munkálkodását Bocskai szellemében folytassa.
Berkesi Sándor karnagy tiszteleg Bocskai István nagyszalontai szobra előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
A szalontai református templom mögött található egész alakos Bocskai-szobornál rendezett koszorúzást követően megkérdeztük Sárkány Violától, társasága pontosan mire alapozva tartja a Hajdú-Bihar megyei Kismarját Erdély és Magyarország fejedelme szülőhelyének, amikor a hivatalos történetírás szerint Bocskai Kolozsvárt, a jelenleg a Sapientia-egyetem rektorátusának otthont adó épületben látta meg a napvilágot. A történész elmondta, bizonyítani nem tudják ugyan, számos szakértő amondó azonban: nem biztos, hogy a fejedelem születésekor anyja a fogságban lévő családfővel, Györggyel együtt tartózkodott a kincses városban.
„Én megengedem, hogy Kolozsváron született, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kismarjai szálat egyházi protokollum is megemlíti, ugyanakkor Bocskai kiváltságlevelet adott a kis falunak, ami nagyobb erejű dokumentum a hajdúoklevélnél is” – nyilatkozta lapunknak a Bocskai-társaság vezetője. Rákérdeztünk ugyanerre Vida Máténál, Kismarja református lelkészénél is, aki rögtön rávágta: Bocskai István „Kismarján is született”. „Bizonyítani nem tudjuk ugyan, de arra kérünk minden magyart, látogasson el településünkre, és győződjön meg erről maga” – válaszolta a szálfa termetű fiatal lelkipásztor. Aki elmondta azt is, hogy a hajdan Bocskai-birtoknak számító Kismarján nemrég láttak neki a református templom felújításának (költsége százmillió forint), amely a tervek szerint 2019 júniusára megtörténik. Az észak-alföldi településre látogatók többek között a templomtoronyban kialakítandó, üvegfallal körbezárt kilátóból gyönyörködhetnek majd a panorámában, ellátva egészen a légvonalban húsz kilométerre fekvő Nagyváradig, és megtekinthetik a Bocskai-kriptát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy gyermek neuropszichiátriai klinikára vitték a Temes megyei Csene községben elkövetett gyilkosságban részt vevő 13 éves fiút, aki kora miatt nem büntethető, nem hozható ellene semmiféle intézkedés, még pszichiátriai vizsgálat sem rendelhető el.
Az erdélyi utazóközönség számára jó hírt jelentett be a Brassói Nemzetközi Repülőtér: áprilistól naponta indít járatokat a Wizz Air légitársaság Budapestre.
Nem sokkal a gyilkosság előtt bicskával támadt egy 18 éves fiatalra az a két 15 éves csenei gyerek, akik előzetes letartóztatásban vannak szintén 15 éves gyerek brutálisan meggyilkolása miatt.
Ellenőrzéseket rendel el Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután a gyanú szerint nem csupán elöregedett vagy beteg, hanem a hatályos törvényeket megszegve egészséges fákat is kivágtak a Félixfürdő melletti erdőben.
Tragikus baleset történt hétfő reggel Nagyváradon: egy kiskorú lezuhant az Eforie utcai egyik kilencemeletes tömbház tetejéről, és a helyszínen életét vesztette. A rendőrség első vizsgálatai szerint idegenkezűség gyanúja nem merült fel.
Sürgősségi állagmegóvó munkálatokkal sikerült megállítani a Brassó megyei Székelyzsombor 15. századi parasztvárának pusztulását. A közösségi összefogással megvalósult beavatkozásról, tervekről a vár ügye mellé álló Lőrincz Károllyal beszélgettünk.
Többtucatnyi tiltakozó gyűlt össze vasárnap este a Temes megyei Bégaszentmihályon (Sânmihaiu Român) a csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú nagyszüleinek háza előtt.
Ünnepélyesen átadták pénteken Nagyváradon az Országos Széchenyi Könyvtárban restaurált Szent Jobb-ereklye selyemfestményt. A műkincset és a restaurálási folyamatot a magyar kultúra napja alkalmából a nagyközönségnek is bemutatták.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!