Bocskai- és magyar zászlót is kitűztek a nagyszalontai református templomban rendezett díjátadás alkalmából
Fotó: Rostás Szabolcs
Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak nyújtotta át idén a Bocskai István-díjat a fejedelem nevét viselő anyaországi társaság, mégpedig az államférfi alapította Nagyszalontán. Ahol választ kaptunk arra is, miért állítják a kismarjaiak, hogy a koronás fejedelem nem Kolozsvárt született.
2018. július 22., 15:512018. július 22., 15:51
2018. július 22., 16:492018. július 22., 16:49
Keresve sem találhatott volna megfelelőbb helyszínt a Bocskai István Társaság évente odaítélt díjának idei átadásához Nagyszalontánál, amely a fejedelem 1606-ban kibocsátott adománylevelének, az oda telepített háromszáz hajdúnak köszönheti alapítását. A 2010-ben a koronás fejedelem kultuszának ápolása, a hazaszeretet, a szülőföldhöz ragaszkodás erősítése céljából létrehozott magyarországi szervezet azokat tünteti ki, akik a legtöbbet tesznek a nemzet önbecsülésének megerősítéséért, felemelkedéséért; a díjátadást mindig a Partium valamelyik településén rendezik.
Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke azt emelte ki, hogy akárcsak az embernek, a magyar nemzetnek is voltak nehéz pillanatai a történelem során, ám mindig számíthatott Isten irgalmára és kegyelmére. Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke a két világbirodalom, a török és az osztrák „végvidékén” Erdély és Magyarország megmaradásáért küzdő fejedelem alakját méltatva elmondta, négy évszázaddal ezelőtt Bocskainak „üllő és verő” között kellett helytállnia. „Tudatosítani kell a nemzeti emlékezetben a fejedelem művét, hogy korának két nagyhatalmát sikerült térdre kényszerítenie, visszaállítva az alkotmányosságot, visszahozva Magyarországot a sírból, biztosítva egyúttal Erdély különállóságát” – állapította meg Sárkány Viola.
Az általa irányított szervezet idén Berkesi Sándor budapesti karnagynak, a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének ítélte oda a Bocskai-díjat. A 74 éves kitüntetett – aki hosszú ideje részt vesz a nagyváradi és székelyudvarhelyi kántorképzésben is – megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, amely vallomása szerint arra sarkallja, hogy munkálkodását Bocskai szellemében folytassa.
Berkesi Sándor karnagy tiszteleg Bocskai István nagyszalontai szobra előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
A szalontai református templom mögött található egész alakos Bocskai-szobornál rendezett koszorúzást követően megkérdeztük Sárkány Violától, társasága pontosan mire alapozva tartja a Hajdú-Bihar megyei Kismarját Erdély és Magyarország fejedelme szülőhelyének, amikor a hivatalos történetírás szerint Bocskai Kolozsvárt, a jelenleg a Sapientia-egyetem rektorátusának otthont adó épületben látta meg a napvilágot. A történész elmondta, bizonyítani nem tudják ugyan, számos szakértő amondó azonban: nem biztos, hogy a fejedelem születésekor anyja a fogságban lévő családfővel, Györggyel együtt tartózkodott a kincses városban.
„Én megengedem, hogy Kolozsváron született, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kismarjai szálat egyházi protokollum is megemlíti, ugyanakkor Bocskai kiváltságlevelet adott a kis falunak, ami nagyobb erejű dokumentum a hajdúoklevélnél is” – nyilatkozta lapunknak a Bocskai-társaság vezetője. Rákérdeztünk ugyanerre Vida Máténál, Kismarja református lelkészénél is, aki rögtön rávágta: Bocskai István „Kismarján is született”. „Bizonyítani nem tudjuk ugyan, de arra kérünk minden magyart, látogasson el településünkre, és győződjön meg erről maga” – válaszolta a szálfa termetű fiatal lelkipásztor. Aki elmondta azt is, hogy a hajdan Bocskai-birtoknak számító Kismarján nemrég láttak neki a református templom felújításának (költsége százmillió forint), amely a tervek szerint 2019 júniusára megtörténik. Az észak-alföldi településre látogatók többek között a templomtoronyban kialakítandó, üvegfallal körbezárt kilátóból gyönyörködhetnek majd a panorámában, ellátva egészen a légvonalban húsz kilométerre fekvő Nagyváradig, és megtekinthetik a Bocskai-kriptát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!