Fotó: Krónika
A nemzetállamok ráébredtek, hogy globális médiapiaci szereplők képessé váltak beavatkozni a választási folyamataikba is – állapította meg a Krónikának Szűts Zoltán médiakutató, hozzátéve: a jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. A magyarországi szakértő szerint kritikusaknak kell lennünk az online médiában elérhető információkkal szemben.
2021. február 09., 14:542021. február 09., 14:54
2021. február 09., 14:552021. február 09., 14:55
– Az amerikai történések, Donald Trump letiltása a közösségi oldalakról a közösségi médiát működtetők offenzívájának kezdete, avagy épp fordítva: egy olyan „vörös vonal” átlépése, amely a Facebook, Twitter és társaik törvények általi szabályozásának kiindulópontja?
– Az elmúlt évtized a média újrafelosztásáról, pontosabban újragyarmatosításáról szólt. A hagyományos média visszaszorult, az online erősödött meg, ezen belül is a közösségi média. A különböző platformok, élen a Facebookkal és Twitterrel annyira hatalmasok lettek, hogy úgy érezték, eljött az ideje a világ legnagyobb hatalmával bíró emberének, Donald Trumpnak az üzeneteit törölni. Akik a hidegháború idején már éltek, a tudományos fantasztikum területéhez sorolják ezt a lépést.
– Az ausztrál kormány egy médiapiacot szabályozó kódexet vezet be, egyebek mellett rákényszerítené a Facebookot, hogy fizessen a helyi sajtóorgánumoknak a tartalmaik után. Lengyelországban az alkotmányellenes cenzúrával élő közösségimédia-platformok büntetését tervezik. További államok, de az Európai Unió is szabályozásra készül. Mi várható?
– Az EU szabályozási képessége, de szándéka is ezen a téren nem túl jelentős. A nemzetállamok azonban felmérték, hogy a Facebook állammá vált az államban. A jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. Félreértés ne essék, én magam is aktív Facebook-felhasználó vagyok, és fontos, sőt hasznos kapcsolattartási platformnak tartom.
Fotó: Pixabay.com
– Egyfajta médiaháborúba torkollhat a közösségi platformok, illetve a véleményszabadság határairól szóló vita?
– Könnyen előfordulhat, de itt egy olyan háborúról beszélhetünk, melyben a nemzetállamok állnak az egyik, és a nagy, multinacionális technológiai cégek a másik oldalon. Ne felejtsük el azonban, hogy a platformok legnagyobb értéke a felhasználók saját tartalma és figyelme, tehát a felhasználók is egy frakciót jelenthetnek ebben a háborúban, ha nagyobb csoportjuk úgy érzi, az ő véleményüket kiszűrik, eredményeket érhetnek el, amennyiben nyomást gyakorolnak a platform üzemeltetőjére.
Szűts Zoltán
A vajdasági Nagybecskereken született 1976-ban, az online média és digitális pedagógia kutatója és szakértője. Az Eszterházy Károly Egyetem digitális kultúra tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docense, a Milton Friedman Egyetem oktatója, A világháló metaforái (Osiris, 2013), az Online (Wolters Kluwer, 2018) és A digitális pedagógia elmélete (Akadémiai Kiadó) könyvek szerzője. Eddig több mint 60 előadást tartott magyarországi és külföldi konferenciákon, pedagógus-, szakmai és vállalati továbbképzéseken. Országos tévé- és rádiócsatornák, napi- és hetilapok állandó szakmai szakértője.
– Mekkora a hatásuk a politikai, gazdasági, általában a társadalmi életre a közösségimédia-platformoknak, s az ezeket működtető technológiai vállalatoknak?
– Egyre nagyobb. Mondok egy példát: nem csupán a híreket szerezzük be a közösségi médiából, de a kereskedelem és a marketing világát is átalakítja ez az ökoszisztéma.
Nem lepődnék meg, ha ezek a platformok egészségügyi magánszolgáltatásokat is elkezdenének kínálni, ráadásul személyre szabva árulnák a digitálisan kalibrált egészséget.
– Az egyébként teljesen érthető anyagi haszonszerzési törekvéseken kívül állhatnak-e más érdekek is a világhírű techcégek mögött? Vagy ennek a kérdésnek a firtatása már az összeesküvés-elméletek irányába visz?
– Az Egyesült Államokban az IT-cégek alapvetően a demokrata párti politikát támogatják. Úgy gondolom, hogy addig, amíg a részvényesek elégedettek a befektetésükkel, addig a cégek követhetik ezt a politikát. Ha csökken a részvények értéke, akkor kénytelenek lesznek korrigálni a beavatkozás mértékén.
– Mit jósol, tíz év múlva hol tart a közösségi média?
– A személyre szabott tartalom és szolgáltatások olyan mértékben beépülnek majd az életünkbe, hogy jelentős befolyást gyakorolnak majd ránk. A mesterségesintelligencia-fejlesztések jobb esetben megjósolják a viselkedésünket, rosszabb esetben manipulálják. Érdemes megnézni a Netflixen a Társadalmi dilemma című dokumentumfilmet, és képet kapunk a jelenről. A jövő azonban annyiban múlik rajtunk, hogy egyre inkább tudatos felhasználókká kell válnunk. A technológia szolgáljon minket, és ne fordítva. Legyünk kritikusak az online médiában elérhető információkkal szemben.
Floridai törvényjavaslat a techóriások ellen
Florida republikánus kormányzója törvényjavaslatot dolgozott ki a techóriások megregulázására. Ron DeSantis érvelése szerint erre azért van szükség, mert a Szilícium-völgyi vállalatok eleve diszkriminatívak a konzervatív nézetekkel szemben. DeSantis, Florida állam republikánus párti kormányzója törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy megbüntessék azokat a közösségi médiaplatformokat üzemeltető vállalatokat, amelyek felfüggesztik a délkeleti tagállam valamely politikusának felhasználói fiókját. A techóriásokat napi százezer dollár pénzbírság sújtaná mindaddig, amíg vissza nem állítanák a letiltott személy jogosultságát a felülethez– idézte a Magyar Nemzet a Newsweek beszámolóját. – Az üzenet nyilvánvaló: a technológiai vállalatoknak ki kell maradniuk a floridai választásokból– nyomatékosította DeSantis. A javaslat alapján a technológiai vállalatoknak engedélyezniük kell, hogy a floridai polgárok kiválasszák azokat az algoritmusokat, amelyek vagy elnyomják, vagy befolyásolják a megjelenő tartalmat. A törvény továbbá azt is lehetővé tenné, hogy a közösségi médiát használók pert indíthassanak, ha úgy látják, hogy a vállalatok megszegték a szabályozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!