
Köllő Csaba és Köllő Katalin, a Ditrói Pékség tulajdonosai
Fotó: Gergely Imre
Nem enged a petícióban szereplő felszólításnak, és nem hajlandó bocsánatot kérni Ditró lakosságától a Srí Lanka-i vendégmunkásairól elhíresült pékség tulajdonosa, akinek az sincs ínyére, hogy a nyílt levelet nem fogalmazták meg románul is.
2020. február 12., 20:472020. február 12., 20:47
2020. február 12., 21:092020. február 12., 21:09
Köllő Katalin arra reagált szerdán a román sajtónak, hogy egy nappal korábban helyi lakosok egy csoportja nyílt levelet adott át a település polgármesterének, és a petícióban összegezték a távol-keleti vendégmunkásokat foglalkoztató helyi pékséggel szembeni sérelmeiket. Az 1800 aláírással ellátott levélben arra szólítják fel a vállalat tulajdonosát és ügyvezetőjét, hogy kérjenek nyilvánosan bocsánatot a község lakosságától a település jó hírének megsértése miatt, továbbá a pékség volt munkavállalóitól az elkövetett törvénysértések miatt.
Megjegyezte, hogy a három ázsiai péket nem Ditróban szállásolták el, ott csak a munkaidejük alatt tartózkodnak. Köllő Katalin igazgató szerdán az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifogásolta, hogy a nekik szánt petíció tartalmáról a sajtóból értesültek, és nem a céghez juttatták el a levelet. Közölte, a cég hivatalos választ fog adni a lakosság által megfogalmazottakra, de csak azután, hogy megkapja a dokumentumot, ez ugyanis eddig nem történt meg.
Azzal kapcsolatban, hogy a petíciót magyar nyelven tették közzé, a cég illetékese a román állami hírügynökségnek megjegyezte: „mégis, Romániában élünk”, majd elmondta, hogy a pékség román nyelven fogja megfogalmazni hivatalos válaszát, amit magyarra is lefordítanak majd, hogy „mindenki megértse”. Köllő Katalin ugyanakkor már elöljáróban leszögezte: nem tesznek eleget annak a követelésnek sem, miszerint mutassák be a távol-keleti munkavállalók szakképesítésének bizonyítékait és egészségügyi vizsgálati lapjukat. „Rendelkeznek oklevéllel, és ezeket ellenőrizték a hatóságok. Ha senki sem kérte tőlem a magyar vagy a román pék diplomáját, akkor miért kérik az ő irataikat? Ezek személyes okmányok” – szögezte le a pékség igazgatója.
Arra a lakossági követelésre is reagált az igazgató, hogy a pékség ne foglalkoztasson idegen munkaerőt mindaddig, amíg helyben a két százalékot meghaladja a munkanélküliség. Köllő Katalin az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a cégnek szüksége van szakképzett munkaerőre, viszont az elmúlt két hónapban, amióta meghirdetett három állást, egyetlen helybeli sem jelentkezett ezek betöltésére. „Nálam hiába jelentkezik olyan munkanélküli, akinek se diplomája, se szakképzettsége nincs, aki nem tudom hol szakmunkásként, vagy az erdőben dolgozott, és most pék akar lenni. Két hónapja három állást hirdettünk meg a munkaerő-hivatalnál, de egyetlen helyi lakos sem jött” – közölte Köllő Katalin.
Fotó: Beliczay László
Az 5500 lelkes, közel száz százalékban magyarok lakta gyergyószéki Ditróban január közepén állt munkába két Srí Lanka-i pékmester, akiket a pékséget működtető helyi vállalkozó munkaközvetítő cég segítségével szerződtetett, miután megelégelte, hogy nem talál helyben megfelelő munkaerőt. A sötét bőrű pékeket bevándorlóknak tekintette a község lakosságának egy része, és ellenségesen viszonyult hozzájuk. Ugyanakkor a vendégmunkások érkezése a Ditrói Pékség tulajdonosai és egyes volt alkalmazottai között régóta meglévő gazdasági jellegű konfliktust élesztett fel, és ez a kiéleződött nézeteltérés vezetett egyes személyek szélsőséges és intoleráns megnyilvánulásaihoz.
A petíció megfogalmazásáról a február elsején tartott falugyűlésen döntött a közösség, miután elutasította a pékség vezetőinek bocsánatkérését és a távol-keleti munkavállalókra vonatkozó kompromisszumos javaslatát. Időközben megérkezett a pékségre Srí Lankából a harmadik pék is, aki csütörtöktől áll munkába.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
12 hozzászólás