A diplomata, akit Ceaușescu és Funar is üldözött, és az RMDSZ sem kedvelte

„Fölöttébb szokatlan, hogy egy volt diplomata kiadja a visszaemlékezéseit, főleg nálunk, ahol közel esik egymáshoz a titkosszolgálat és a diplomácia. Ezért is tekinthető csemegének Alföldi László könyve, mert megannyi titokra bukkanunk. Bizonyára a Szekuritáténak is izgalmas, ha átolvassák, miként működött a magyar diplomácia az elmúlt 30 évben” – jelentette ki Németh Zsolt, aki személyesen ösztönözte a szerzőt, hogy tegye közkinccsé tapasztalatait. A fideszes politikus úgy vélte, arról is szól a kötet, hogy a magyar nemzetpolitika elválaszthatatlan a diplomácia nélkül, beleértve a kultúrdiplomáciát is. Németh szerint ilyen szempontból kiemelkedően fontos tankönyv is lehet a kötet.

Az egyébként erdélyi gyökerekkel nem rendelkező Alföldi László a népes közönség előtt – memóriapróbának nevezve kötetét – felidézte: a kommunista diktatúra idején a diplomáciai kapcsolatokat ez a mondat jellemezte: „tudjuk, elvtársak, hogy vannak problémák, de a jót próbáljuk meglátni”. Hozzátette: kolozsvári konzulként már akkor arra összpontosított, hogy az erdélyi magyarság anyaországgal szembeni elvárásait megismerje és továbbítsa Budapestre.

Alföldi László megosztotta a hallgatósággal azt az 1991-ben, bukaresti nagykövethelyettesként átélt incidenst, amikor a román hadsereg katonái fegyvert fogtak rá Kolozsváron a Petőfi utcában, mert a gépkocsijával éppen egy katonai objektum közelében megállt egy rövid időre. Noha a román hatóságok számára nyilvánvaló volt, hogy félreértés történt, a bukaresti külügyminisztérium – több napos hercehurcát követően – mégis jegyzékben tiltakozott Budapestnél amiatt, hogy diplomatája „megengedhetetlen tevékenységet folytatott”, villanófénnyel jelzéseket adott a katonai objektumba behatolni kívánó személyeknek. Alföldi László felidézte azt is, hogy a román külügy illetékesei nem sokkal később egy fogadáson, szűk körben azzal magyarázkodtak, hogy parancsra írták a tiltatkozó jegyzéket.

Aztán amikor 1996-ban főkonzulként tért vissza Kolozsvárra, egy nagy tábla várta a diplomáciai kirendeltség épülete előtt, amelyen az szerepelt: „itt van a magyar kémközpont”. A város akkori ultranacionalista polgármestere, Gheorghe Funar heteken át követelte, hogy utasítsák ki újra Romániából. A bukaresti külügyminisztériumban azonban régi ismerősként üdvözölték, és sok sikert kívántak a szolgálatához, de azért azt is javasolták: legyen óvatos Funarral.

A diplomata a könyvbemutatón az MTI kérdésére elmondta: hiába törekedtek a román–magyar kapcsolatok javítására, minduntalan azzal szembesültek, hogy ennek komoly akadályai, fékjei vannak. Hozzátette azonban, hogy ezen a területen is nagyot változott a világ. Példaként említette, hogy Kolozsváron egyhetes magyar napokat tartanak, amely keretében a könyvét is bemutathatják. Az is kiderül egyébként a könyvből, hogy a diplomatának adott pillanatban meggyűlt a baja az RMDSZ vezetőségével is, és fennállt a veszélye, hogy nem tölti ki főkonzuli mandátumát a kincses városban. Takács Csaba, a szövetség akkor ügyvezető elnöke közölte vele: az RMDSZ-ben elterjedt az a vélemény, miszerint Alföldi „túlterjeszkedett a hatáskörén, és az Orbán-kormány nemzetpolitikájának helytartójaként viselkedik”. Az MSZP-kormány idején pedig amiatt feddték meg, hogy részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Orbán Viktor Fidesz-elnök előadásán.

Alföldi kései utódja, a kolozsvári főkonzuli hivatalát nemrég átvett Grezsa Csaba elmondta: a tisztségre való felkészülésének a része volt a könyv megismerése. Úgy vélte, hivatali elődje mintát adott arra, hogy miként kell ebben a viszonyrendszerben mozognia egy magyar diplomatának. „A külképviselet szolgálat, és ha elolvassuk az Alföldi László visszaemlékezéseit, diplomáciai tevékenységét összefoglaló könyvet, elmondhatom, méltó követői vagyunk ennek a szolgálatnak. Munkája kapcsán mindig megjelent az erdélyi magyarokkal szembeni felelősségvállalás” – hangoztatta Grezsa Csaba, mintegy intelemként hozzátéve: ne vállaljon senki diplomáciai munkát úgy Kolozsváron, Csíkszeredában, hogy ne vállalna felelősséget is az erdélyi magyar közösség iránt.

Alföldi László Kolozsvártól Bukarestig című könyvét a Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio kiadó jelentette meg.