Dávid Ferenc szobrát jelenleg teljesen eltakarja a buszmegálló
Fotó: Jakab Mónika
Beadványban kérte a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium vezetősége a kolozsvári városvezetést, hogy ne költöztesse az iskola elé a Kossuth Lajos/Belmagyar utcai buszmegállót. Oláh Emese alpolgármester szerint „nincs optimális megoldás”.
2022. január 21., 16:262022. január 21., 16:26
2022. január 28., 12:162022. január 28., 12:16
A jelenleg is felújítás alatt álló Kossuth Lajos/Belmagyar utcai (a mai Bulevardul 21 Decembrie 1989 utca Főtértől a Bocskai térig húzódó szakasza) buszmegállót azért kellene elköltöztetni Kolozsváron, hogy láthatóvá váljék Dávid Ferenc egész alakos szobra, melyet jelenleg teljesen eltakar a létesítmény. A buszmegálló elköltöztetését még a szobor felállítása előtt kérte a városvezetéstől a Magyar Unitárius Egyház, a költöztetést végül a forgalmas belvárosi utca felújításával kapcsolták össze.
Fotó: Jakab Mónika
Az iskola vezetősége nem ért egyet a művelettel és beadványban kérte Emil Boc polgármestertől és Oláh Emese alpolgármestertől, hogy találjanak más megoldást. A Știri de Cluj által közzétett
Fotó: Jakab Mónika
A Brassai vezetősége szerint a buszmegálló közelsége az oktatási folyamatot is zavarja, hiszen a zaj behallatszik majd a tantermekbe. Ugyanakkor szerintük a költöztetés zsúfoltságot eredményez majd a szűk járdán, ahol az elemista diákok szülei szokták várni gyerekeiket.
Az iskola vezetőségének a beadványára és a szülői panaszokra reagálva Oláh Emese alpolgármester Facebook-bejegyzézésben kifejtette:
Az RMDSZ elöljárója szerint a szövetség azt kérte, hogy tegyék szabaddá az iskola bejáratát, illetve hogy három menedék helyett csak kettőt helyezzenek ki, közvetlenül az utcaszegély mellé, egymástól nyolc méteres távolságra, így a líceum bejárata akadálymentesen megközelíthető marad.
Fotó: Jakab Mónika
Az egyház azóta vár a buszmegálló elköltöztetésére, amit egyébként a magyar szakemberek mellett román közéleti személyiségek is kértek.
Két évet kellett várni rá, de az ígéretek szerint hónapokon belül elköltöztetik a Dávid Ferenc-szobrot eltakaró buszmegállót Kolozsvár belvárosában.
Újabb magyar szoborral gazdagodik Kolozsvár belvárosa, az unitárius templom és kollégium közötti kis téren augusztus 17-én felállítandó Dávid Ferenc-szobor egyik különlegessége, hogy ez a vallásalapító püspök első egész alakos szobra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!