Kolozsvár Románia leglenyűgözőbb városa a Time Out szerint
Fotó: Facebook/Emil Boc
Kolozsvár bekerült a londoni alapítású Time Out globális utazási magazin egyik toplistájába, mégpedig az eddig méltatlanul alulértékelt, ezért 2025-ben felkeresésre ajánlott izgalmas európai turisztikai célpontok közé. A 21 csábító desztináció között kilencedikként említett Kolozsvár rövid leírásában a kincses város magyarságával is „eldicsekednek”.
2024. november 07., 14:292024. november 07., 14:29
Miközben a kontinens számos turisztikai helyszíne túlturizmussal küszködik, figyelmen kívül hagyott célpontok csak arra várnak, hogy felfedezzék őket – olvasható a Time Out portálján megjelent, Kolozsvárt is magában foglaló toplista felvezetőjében.
A szerkesztők hangsúlyozzák, ők is kedvelik a hagyományos látványosságokat, viszont kijelentik: árnyoldaluk is van a nagy, nyüzsgő, bakancslistára való utazási célpontoknak. „Ha valaha is állt már egy órát sorban egy péksüteményért, egyetlen kávéra elköltötte napi költségvetését vagy három hónappal korábban kellett lefoglalnia egy múzeumi látogatást, akkor hozzánk hasonlóan Ön is jól ismeri, mi ez: ez a tömeg” – írják.
Megjegyzik, ezt a helyiek sem szeretik: ezért volt annyi turizmusellenes tüntetés a nyár folyamán, ezért növelik az idegenforgalmi adókat, ezért nehezítik meg új szállodák építését.
„Tehát ha költséghatékonyan utazna, csendet keres vagy csak kétségbeesetten szeretne valami újat kipróbálni, ezek a leginkább alulértékelt helyek Európában, amelyeket a Time Out sokat utazó szerzői hálózata választott ki” – áll a felvezetőben.
A sorszámozott (alább közölt) lista montenegrói, dán, portugál, máltai, izlandi, bolgár, finn, norvég helyszínekkel indul, mígnem a 9. helyhez érünk, ahol a hófödte háztetők közül kimagasló templomtornyokat ábrázoló fénykép láttán Kolozsvárra ismerhetünk.
„Erdély legnagyobb városa meggyőzően bizonyítja, hogy Románia leglenyűgözőbb városa, ami a versenyt tekintve nem kis teljesítmény” – indítják a csábító ízelítőt. Amely szerint a díjnyertes Untold zenei fesztivál kapja a legtöbb „felhajtást”, „de ezen a helyen több van, mint egy hét elektronikus zene és féktelen mulatozás”.
– olvasható a magyarság számára hízelgő leírásban. Amely azonban nem felel meg a mai valóságnak: a 2021-es népszámlálási adatok szerint a kincses városban 33 603-an vallották magukat magyarnak, ami (továbbra is) kevesebb, mint a legnagyobb közösséggel büszkélkedő Marosvásárhely jelenleg hivatalosan 40 604 főt számláló magyarságánál. Sőt a kincses várost e tekintetben most már Sepsiszentgyörgy is megelőzi (34 678) a legutóbbi cenzus adatai szerint (mely során egyébként nagyon sokan nem jelölték meg etnikai hovatartozásukat).
Kolozsváron „több van, mint egy hét elektronikus zene és féktelen mulatozás”
Fotó: Facebook/Emil Boc
Kolozsvár egy időben valóban birtokolta a legnagyobb magyar közösséget számláló romániai város címet, ám Marosvásárhely már körülbelül az 1970-es évek végén „letaszította a trónról”. A kincses város a második világháborút követően vált éllovassá e tekintetben, azt megelőzően Nagyváradon élt a legtöbb magyar Trianontól számítva, a tágabb értelemben vett Erdélyt tekintve.
Kolozsváron 1977-ben még 86 ezer magyart tartottak nyilván (a lakosság 33 százaléka), Marosvásárhelyen ugyanekkor 82 ezret (63 százalék), 1992-ben pedig 75 ezret (23 százalék), illetve 85 ezret (51 százalék).
Hogy aztán az egyetemistaéletet, a botanikus kertet, illetve a közelben található tordai sóbányát is megemlítsék. Utóbbira utalva felteszik a kérdést: „végül is milyen gyakran látogat el a bolygó egyik legszebb földalatti pontjára?”.
A leírás végén egy tippet is megfogalmaznak: a kolozsvári Állattani Múzeum „Európa egyik legszokatlanabb múzeumi élménye, és abszolút kötelező mindenkinek, aki akár csak futólag is érdeklődik a taxidermia (állatok kitömése, preparálása) iránt”.
A kolozsvári Állattani Múzeum „Európa egyik legszokatlanabb múzeumi élménye”
Fotó: Facebook/Állattani Múzeum - BBTE, Kolozsvár
Amint arról beszámoltunk, Erdély nem először jelenik meg neves nemzetközi magazin 2025-re vonatkozó toplistáiban: egy erdélyi város és túraútvonal is felkerült a világhírű National Geographic ismeretterjesztő médium 25 legjobb turisztikai célpontja közé, melyet a világutazók számára ajánlanak 2025-re nézve. Brassó és a Via Transilvanica „megtiszteltetését” tovább növeli, hogy az erdélyi látványosságok mellett csupán négy másik európai helyszín kapott helyet a listán.
Egy erdélyi város és túraútvonal is felkerült a világhírű National Geographic ismeretterjesztő médium 25 legjobb turisztikai célpontja közé, melyet a világutazók számára ajánlanak 2025-re nézve.
Európa legalulértékeltebb utazási célpontjai a Time Out 2025-ös toplistája szerint:
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!