A 175 éve történt nagyenyedi vérengzésre emlékeznek fáklyás felvonulással a Bethlen Gábor Kollégium udvarán

1849 január 8-a estéjén közel tízezer román felkelő rohanta le Nagyenyedet, és általános gyilkolást és pusztítást vittek véghez •  Fotó: Facebook/Lőrincz Helga

1849 január 8-a estéjén közel tízezer román felkelő rohanta le Nagyenyedet, és általános gyilkolást és pusztítást vittek véghez

Fotó: Facebook/Lőrincz Helga

Fáklyás felvonulásra, megemlékezésre várja a résztvevőket a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa a kollégium udvarára: a 175 évvel ezelőtt január 8-án történt pusztításra emlékeznek.

Krónika

2024. január 04., 18:022024. január 04., 18:02

Amint az alapítvány Facebook-oldalán közzétett felhívásban olvasható, az Emlékezzünk, hogy megmaradjunk című eseményt január 8-án, hétfőn 18 órától tartják. „Isten kegyelméből itt vagyunk a rettenetes pusztítás ellenére!” – olvasható a felhívásban.

A nagyenyedi vérengzés 1849. január 8–11. között történt, mikor román népfelkelők lerohanták és feldúlták a katonai védelem nélkül maradt Nagyenyedet. A vérengzés áldozata lett 600–1000 magyar polgár

a korabeli források szerint (további körülbelül ugyanennyi halálra fagyott menekülés közben); a rombolásban elpusztult a város nagy része, beleértve a református kollégium épületeit, könyvtárát és felszerelését.


Korabeli visszaemlékezés: „Két nap hamuba dönté a virágzó várost ugy, hogy alig maradt meg 20–30 háza. Leégett a híres református kollégyom, le 25–30 000 darabra menő becses könyvtára, kézirattára” •  Fotó: Szőcs Ildikó/Facebook Galéria

Korabeli visszaemlékezés: „Két nap hamuba dönté a virágzó várost ugy, hogy alig maradt meg 20–30 háza. Leégett a híres református kollégyom, le 25–30 000 darabra menő becses könyvtára, kézirattára”

Fotó: Szőcs Ildikó/Facebook

A szabadságharc „legszörnyűbb vérengzése” és egyik legkeserűbb és legtragikusabb fejleménye, „az erdélyi sors legvéresebb áldozata”, az Erdélyben „szinte példátlan etnikai tisztogatás” nem csak a civil halottak nagy száma és a nagy múltú kollégium pusztulása, hanem az értelmetlen kegyetlenségek miatt is emlékezetes maradt. „Két nap hamuba dönté a virágzó várost ugy, hogy alig maradt meg 20–30 háza. Leégett a híres református kollégyom, le 25–30 000 darabra menő becses könyvtára, kézirattára, s becses múzeuma, gazdag érem- és ásvány-gyűjteménye, rablók és lángok martaléka lőn. Kik menekülhettek, azok Tordára, Felenyed, Újfalu, Csombordra futottak. De a roppant hideg sokakat az útban megfagylala” – írja Kőváry László Erdély története 1848–49-ben (Pest, 1861) című munkájában.

A magyar forradalmat elfojtani kívánó császáriak 1848 szeptemberében engedélyt adtak az erdélyi románoknak a fegyverkezésre, hogy többfrontos háborúba kényszerítsék a szabadságharcosokat.

A román népfelkelők számos magyar települést feldúltak és kiraboltak, Nagyenyedet azonban elkerülték a harcok (bár az év végére már általánosak lettek a fosztogatások), helyőrség védte, és a közeli falvakból ide húzódott a birtokos nemesség is. 1849 januárjának elején Nagyenyed katonai védelem nélkül maradt a császári katonaság kivonulása után. Anton von Puchner tábornok, az erdélyi császári-királyi csapatok főhadparancsnoka pedig állítólag parancsba adta a város elpusztítását, hogy a magyar haderő ne tudja bázisként használni azt. A parancs kivitelezésével Ioan Axente Sever és Simion Prodan román népfelkelő vezéreket bízta meg.

1904-ben emlékművet avattak a vár falánál, a szűkszavú „MDCCCXLIX. Január 8.” felirat emlékezik a várfal tövében eltemetett civil áldozatokra •  Fotó: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa/Facebook Galéria

1904-ben emlékművet avattak a vár falánál, a szűkszavú „MDCCCXLIX. Január 8.” felirat emlékezik a várfal tövében eltemetett civil áldozatokra

Fotó: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa/Facebook

Január 8-a estéjén közel tízezer román felkelő rohanta le Nagyenyedet, és általános gyilkolást és pusztítást vittek véghez. Hozzájuk további táborok, továbbá a környező falvakból érkező fosztogatók csatlakoztak;

becslések szerint egy időben 16–20 ezer martalóc tartózkodott a városban. A magyar lakosokat válogatott kegyetlenségekkel, sokukat órákig tartó kínzások után ölték meg; jellemző volt az emberek lelövése, vasdorongokkal vagy fejszével való agyonverése. A várost felgyújtották, cseréppel vagy zsindellyel fedett épület nem maradt épen; a kollégiumot szisztematikusan kifosztották és felégették, a könyvtárat és a levéltárakat megsemmisítették, az értékeket elvitték vagy elpusztították. A dúlás január 11-éig tartott, de utána még több napon keresztül folyt a fosztogatás. A lakosok egy része az erdőkön keresztül menekült a közeli településekre, a városban rekedt túlélőket január 11–16. között honvéd- és császári csapatok mentették ki.

Nagyenyed csak az 1890-es évek közepére heverte ki a pusztítást. 1904-ben emlékművet avattak a vár falánál, a szűkszavú „MDCCCXLIX. Január 8.” felirat emlékezik a várfal tövében eltemetett civil áldozatokra.

Az eseményekről a legrészletesebb krónikát Szilágyi Farkas (1839–1910) nagyenyedi református lelkész írta, aki gyermekként élte át a katasztrófát, és könyvéhez rengeteg szemtanútól, túlélőtől gyűjtött adatokat. Külön művet – Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848–49-ben (Pest, 1863) – szentelt a történéseknek Kemény Gábor báró (1830–1888) is. A román hatalomátvétel után a vérengzést nem volt szabad említeni, csak az 1989-es rendszerváltás után nyílt lehetőség a történtek felelevenítésére. A 21. században Domonkos László rövid összefoglaló monográfiát jelentetett meg.

korábban írtuk

Kezdődik a dél-erdélyi szórványban élő magyarok közös ünnepe, a Fehér Megyei Magyar Napok
Kezdődik a dél-erdélyi szórványban élő magyarok közös ünnepe, a Fehér Megyei Magyar Napok

A dél-erdélyi szórvány magyar közösségek ünnepe kíván lenni, számukra kíván közösségi élményt biztosítani a Fehér Megyei Magyar Napok, amely szerdán este kezdődik Nagyenyeden – mondta el az MTI-nek Lőrincz Helga főszervező, nagyenyedi alpolgármester.

korábban írtuk

Az RMDSZ a magyar szórvány napját ünnepelte a négyszáz éves nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban
Az RMDSZ a magyar szórvány napját ünnepelte a négyszáz éves nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban

Nagyenyeden, az idén négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumban rendezett egész napos ünnepséget szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a magyar szórvány napja alkalmából.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek