Bálint Imre 1909. február 6-án magyar állampolgárként született Hoszszúmezőn. 1940-ben megélte a magyarok bejövetelét Erdélybe, és lett másodjára magyar állampolgár 1944-ig. Elmondta, örömmel gondol vissza a „magyar világra”, a katonadalok elevenen élnek emlékezetében. Három évtizeden át vasutasként dolgozott, 43 éve nyugdíjas. A honosítási kérelmét Bitay Levente kolozsvári vezető konzul vette át, aki elmondta, esetenként idős, rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű, mozgásukban korlátozott kérelmezőkhöz mennek el.
„Nincs egy általános gyakorlat, ez mind egyedi. Csak akkor szállunk ki, ha a mérlegelés és az eset súlya megkívánja, mint például most is Imre bácsi esetében” – mondta a vezető konzul. Hozzátette, a honosítás iránt még mindig nagy az érdeklődés. A kolozsvári külképviseleten például már csak júliusra lehet időpontot kérni honosításra, az útlevélkérelem leadására pedig legkorábban augusztusra lehet jelentkezni.
Máramaros megyében is sokan igénylik a magyar állampolgárságot. Hupka Félix, a nagybányai demokrácia-központ vezetője szerint 2010 decemberétől körülbelül 4200 polgárnak a kérelmét sikerült lezárni, ami mintegy 2700 mappát jelent. A bányai demokrácia-központ képviselői hetente járnak Máramarosszigetre, Felsőbányára, illetve Koltóra, külön kérésre pedig bármely máramarosi településre kiszállnak segíteni a honosítási ügyintézésben.
Szombaton Szatmárnémetiben is konzuli napot tartottak a kolozsvári külképviselet alkalmazottai. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székházában több mint 300-an vehették át helyben a magyar anyakönyvi kivonatokat Fodor Tamás konzultól és munkatársaitól. Emellett öt család élt a lehetőséggel, és adta le állampolgársági kérelmét. Veres-Kupán Enikő megyei EMNT-elnök elmondta, akárcsak eddig, ezentúl is havi rendszerességgel szerveznek majd konzuli napot a szatmárnémeti demokrácia-központban annak érdekében, hogy a kedvezményes honosítást igénylők számára megkönnyítsék az ügyintézést. Ezek révén sokan spórolnak meg egy-egy kolozsvári utat, továbbá komoly segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik számára az utazás nagy megterhelést jelentene. A megyei EMNT-elnök szerint a szatmárnémeti demokrácia- központban eddig körülbelül hatezer dosszié összeállításában nyújtottak segítséget, melyekben nagyjából 15 ezer személy szerepel.
| Március 15-e körül már a százötvenezredik határon túli magyar veheti át a honosítási okiratokat, és várhatóan még a tavasszal megérkezik a kétszázötvenezredik honosítási kérelem – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes pénteken Székesfehérváron egy honosítási ünnepségen, ahol húsz, Romániában, a Kárpátalján és Szerbiában élő magyar tett állampolgársági esküt. Kiemelte: a nemzet közjogi egyesítésével, azzal, hogy lehetővé vált a határokon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvétele, „Szent István ország-építő nagy műve folytatódik”. A politikus kifejtette: a közjogi összetartozás, a magyar alkotmányosság, amelynek szimbóluma a Szent Korona, „az az acélabroncs, amely az összetartásunkat (...) a kultúrnemzeten túlmenően, a közjogi nemzet szempontjából is összefogja”. Hozzátette: ez különösen fontos, hiszen a magyar nemzet egyharmada Magyarország határain kívül él. „Ahhoz, hogy az asszimilációt meg tudjuk állítani, sőt meg is tudjuk fordítani, szükségesek, de nem elégségesek a különböző támogatási formák, nagyon erős impulzusként kell az állampolgárság megadása, a nemzet közjogi egyesítése. Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a világon bárhol élő magyarság iránt” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: miután csak egyetlen magyar nemzet van, s nincs különbség a határokon túl élő magyarok és az anyaországban élők állampolgársága között, a szavazati jog és a választásokon való részvétel minden magyart megillet, bárhol is éljen a világban. A honosítási ünnepségen Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere elmondta, hogy Fejér megye székhelyén két-három hetente tartanak honosítási rendezvényt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok