Bálint Imre 1909. február 6-án magyar állampolgárként született Hoszszúmezőn. 1940-ben megélte a magyarok bejövetelét Erdélybe, és lett másodjára magyar állampolgár 1944-ig. Elmondta, örömmel gondol vissza a „magyar világra”, a katonadalok elevenen élnek emlékezetében. Három évtizeden át vasutasként dolgozott, 43 éve nyugdíjas. A honosítási kérelmét Bitay Levente kolozsvári vezető konzul vette át, aki elmondta, esetenként idős, rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű, mozgásukban korlátozott kérelmezőkhöz mennek el.
„Nincs egy általános gyakorlat, ez mind egyedi. Csak akkor szállunk ki, ha a mérlegelés és az eset súlya megkívánja, mint például most is Imre bácsi esetében” – mondta a vezető konzul. Hozzátette, a honosítás iránt még mindig nagy az érdeklődés. A kolozsvári külképviseleten például már csak júliusra lehet időpontot kérni honosításra, az útlevélkérelem leadására pedig legkorábban augusztusra lehet jelentkezni.
Máramaros megyében is sokan igénylik a magyar állampolgárságot. Hupka Félix, a nagybányai demokrácia-központ vezetője szerint 2010 decemberétől körülbelül 4200 polgárnak a kérelmét sikerült lezárni, ami mintegy 2700 mappát jelent. A bányai demokrácia-központ képviselői hetente járnak Máramarosszigetre, Felsőbányára, illetve Koltóra, külön kérésre pedig bármely máramarosi településre kiszállnak segíteni a honosítási ügyintézésben.
Szombaton Szatmárnémetiben is konzuli napot tartottak a kolozsvári külképviselet alkalmazottai. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székházában több mint 300-an vehették át helyben a magyar anyakönyvi kivonatokat Fodor Tamás konzultól és munkatársaitól. Emellett öt család élt a lehetőséggel, és adta le állampolgársági kérelmét. Veres-Kupán Enikő megyei EMNT-elnök elmondta, akárcsak eddig, ezentúl is havi rendszerességgel szerveznek majd konzuli napot a szatmárnémeti demokrácia-központban annak érdekében, hogy a kedvezményes honosítást igénylők számára megkönnyítsék az ügyintézést. Ezek révén sokan spórolnak meg egy-egy kolozsvári utat, továbbá komoly segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik számára az utazás nagy megterhelést jelentene. A megyei EMNT-elnök szerint a szatmárnémeti demokrácia- központban eddig körülbelül hatezer dosszié összeállításában nyújtottak segítséget, melyekben nagyjából 15 ezer személy szerepel.
| Március 15-e körül már a százötvenezredik határon túli magyar veheti át a honosítási okiratokat, és várhatóan még a tavasszal megérkezik a kétszázötvenezredik honosítási kérelem – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes pénteken Székesfehérváron egy honosítási ünnepségen, ahol húsz, Romániában, a Kárpátalján és Szerbiában élő magyar tett állampolgársági esküt. Kiemelte: a nemzet közjogi egyesítésével, azzal, hogy lehetővé vált a határokon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvétele, „Szent István ország-építő nagy műve folytatódik”. A politikus kifejtette: a közjogi összetartozás, a magyar alkotmányosság, amelynek szimbóluma a Szent Korona, „az az acélabroncs, amely az összetartásunkat (...) a kultúrnemzeten túlmenően, a közjogi nemzet szempontjából is összefogja”. Hozzátette: ez különösen fontos, hiszen a magyar nemzet egyharmada Magyarország határain kívül él. „Ahhoz, hogy az asszimilációt meg tudjuk állítani, sőt meg is tudjuk fordítani, szükségesek, de nem elégségesek a különböző támogatási formák, nagyon erős impulzusként kell az állampolgárság megadása, a nemzet közjogi egyesítése. Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a világon bárhol élő magyarság iránt” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: miután csak egyetlen magyar nemzet van, s nincs különbség a határokon túl élő magyarok és az anyaországban élők állampolgársága között, a szavazati jog és a választásokon való részvétel minden magyart megillet, bárhol is éljen a világban. A honosítási ünnepségen Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere elmondta, hogy Fejér megye székhelyén két-három hetente tartanak honosítási rendezvényt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Látogatottsági adatok