Hirdetés

„A magyarok ártanak ”

•  Fotó: Boda Gergely

Fotó: Boda Gergely

Interjú Ioan Scrieciu nyugalmazott tábornokkal. A nemzeti kisebbségek fogalmának az alkotmányból való kiiktatását kéri a Háborús Veteránok Egyesületének (AVR) Maros megyei szervezete – jelentette be a Vatra Româneascã ülésén az AVR elnöke, Ioan Scrieciu. A nyugalmazott tábornok az 1990-es, marosvásárhelyi márciusi események kapcsán vált hírhedtté.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2007. március 22., 00:002007. március 22., 00:00

Miként próbáljákelérni a nemzeti kisebbségek fogalmának azalkotmányból való törlését?

Minél több helyen, defőként egyesületünk konferenciáin fogjukfelvetni a témát. Egy törvénytervezetet iskészítünk erről.

Ki lesz az, aki felvállaljaennek előterjesztését?

A kormánynak kellene eztindítványoznia.

Ön szerint a román kormány2007-ben felvállalna ilyesmit?

Vannak ebben a kormánybanolyan emberek, akik mellettünk, a román népmellett állnak. Nekem nincs bajom egyetlen Romániábanélő nemzeti kisebbséggel sem, de vannak olyankisebbségi csoportosulások, melyek kihasználjákaz alkotmány által biztosított különlegesstátust, visszaélnek ezzel, és ártanak azországnak.

Melyik kisebbségekre ésmilyen csoportosulásokra gondol?

A magyar kisebbségre ésannak bizonyos vezetőire. De ismétlem, nekem semmi bajomnincs a kisebbségekkel. Korábban katonatisztkéntDobrudzsában szolgáltam törökök éstatárok között. A hazához lojálisemberek voltak. De az, amit bizonyos magyarok művelnek ebben azországban, már zavaró. Ha az alkotmánybólkiiktatnánk a nemzeti kisebbségek fogalmát,gátat vetnénk annak, hogy ezek a csoportosulásokárthassanak a román államnak. TanulmányoztamFranciaország, a volt Szovjetunió és Kínaalkotmányát. Ezekben az országokban sokfélekisebbség él, mégis mindenki vagy francia, vagykínai, és ezzel megoldódott a kérdés.

Egyáltalán milyenkérdésről van itt szó?

Arról, hogy Romániábanegyes kisebbségek miként viszonyulnak az államhozmeg a többségi nemzethez. Ismételten kérem,szolgáljon néhány kézzelfoghatópéldával. Sokan nem akarják elismerni azállamot, vagy nem tartják magukat románállampolgároknak.

Ismer olyan erdélyi magyart, akilemondott volna a román állampolgárságáról?

Hogyne. Azok, akik elmentek azországból, mind lemondtak. De az is gond, hogy azitthon maradottak közül sokan nem akarják elismernia román államot. Párhuzamos struktúrákatszeretnének létesíteni. Székelyföldrőlbeszélnek, pedig Romániában nincsenek isszékelyek, mert mindannyiukból magyart csináltak.Az iskolák szétválasztásával agyermekeinket választják el egymástól. Amagyar iskolákban nem tanítják meg románula diákokat. Ez meglátszik a magyar politikusoknémelyikén is.

Tud olyan esetről, hogy a magyargyereket arra biztatták volna, hogy ne tanuljon meg románul?

Miért, mivel magyarázható,hogy sok gyerek nem tud, és nem is akar románulmegtanulni?! Pedig a magyar nyelvvel nem sokra megy, mert ezen aföldgolyón a magyarokon kívül még kibeszéli ezt a nyelvet?!

Sz. E.


A Vatra Româneascã elítélia tervet

Ioan Scrieciu terve nem aratott sikerta nacionalista szervezetek vezetői körében. FlorinOproiescu, a Vatra Româneascã alelnöke lapunknak előbbazt mondta, hogy ő nem is hallotta, mikor hangzott el a tábornokkijelentése. Utólag elismerte, tévedésvolt szót adni „bizonyos elavult felfogássalrendelkező” embereknek. „Bár a francia alkotmánysem tesz említést nemzeti kisebbségekről, nemhinném, hogy valakinek is használna e fogalomkiiktatása a román alkotmányból” –szögezte le. Az ülésen felszólalóDorin Suciu televíziós-újságíró„hülyeségnek” nevezte a kisebbségekmegtagadását. „A franciák dolga, hogy ők mittesznek, de mi, románok kisebbségek nélkülszegényebbek lennénk. Számomra a magyarkisebbség mindig is modellértékű volt” –nyilatkozta Dorin Suciu.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 02., vasárnap

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat

Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte

Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte
2026. augusztus 02., vasárnap

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat

Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat
2026. augusztus 01., szombat

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen
Hirdetés
2026. augusztus 01., szombat

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket

Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket
2026. augusztus 01., szombat

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket

Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket
2026. július 31., péntek

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi

Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”

Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”
2026. július 30., csütörtök

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon

Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon
2026. július 30., csütörtök

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában

Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában
Hirdetés
Hirdetés