Zöldbab – a vajbabtól a ceruzababig

A babról az első ábrázolás már 1543-ban napvilágot látott. Leonhart Fuchs német orvos és botanikus volt az, aki egy fametszeten megörökítette az Amerikából behozott babot, ami lassan kezdte meghódítani Európát. 1569-re Olaszországban már széles körben ismert és termesztett zöldség volt a zöldbab, míg Franciaországba csak a század legvégén, 1597-ben jutott el.

A zöldbab gyűjtőfogalom alá közel százharmincféle bab tartozik. Míg Európa számos országában a zöldbabból a zöld hüvelyű változat, a ceruzazbab kedvelt és elterjedt, addig Erdélyben, Magyarországon főleg a sárga hüvelyű ikertestvérével, a vajbabbal találkozhatunk a piacokon. De létezik lila színű bab is, Ázsiában pedig népszerű az akár 50 centisre is megnövő vékony, hosszú spagettibab.

Egészséges zöldbab

A zöldbab rendkívül egészséges – számos létfontosságú tápanyag található meg benne, A-, C-, D-, E- és K-vitaminon kívül riboflavint, niacint, tiamint és folsavat tartalmaz, az ásványi anyagok széles tárháza mellett. A vason kívül kalcium, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink található benne.

A bab még élelmi rostokban, omega-3 zsírsavakban is gazdag. A zöldbab jó hatással van a koleszterinszintre, segít stabilizálni a vércukorszintet, a benne található riboflavinnak köszönhetően még a migrénes rohamokat is enyhíti. A bab vásárlásánál figyeljünk oda, hogy ne puha, ráncos, összenyomható, ránézésre is fás példányok kerüljenek a zacskóba. A frissen vásárolt bab egy-két napig eláll a hűtőben is, az előfőzött, konyhakész bab könnyedén és jól fagyasztható.

Mit készíthetünk zöldbabból?

A zöldbab igen sokrétűen felhasználható zöldség. Nemcsak főzve vagy sütve kínálható, hanem blansírozva is. A blansírozásnál a zöldség csupán rövid ideig van kitéve hő hatásának, így kellemesen roppanós marad. A babot nyersen soha ne fogyasszuk, mert káros anyagokat tartalmaz, ezek csak a hőnek köszönhetően vesztik el hatásukat.

A zöldbabból készíthetünk különféle salátákat, leveseket, főzeléket. A zöldbab kedvelt körete a különféle húsoknak, és nagyon jó rakott, csőben sült ételeket készíthetünk belőle. A blansírozott babra csupán egy kevés vajat és csipetnyi sót kell tenni, hogy tökéletes, ízletes köret váljék belőle, de baconnel átkötve, kissé átsütve is kitűnő előételt kaphatunk. A bab nagyon jól illik a savanyított, ecetes salátákba és a kevert salátákba egyaránt, a zöldbab a híres provence-i nizzai saláta alapanyagai között is megtalálható.

A babbal készített levesek közül a legismertebb az ecettel vagy citromlével savanyított zöldbableves, de készíthetünk vele ragulevest vagy palóclevest, illetve szinte bármilyen vegyes zöldségleveshez adhatjuk. A bab fűszerezését meghatározza a többi hozzávaló, de alapvetően jól illenek hozzá a zöld fűszerek, főleg a kapor és a tárkony.

Zöldbabfőzelék

Hozzávalók: 70 dkg zöldbab (friss vagy fagyasztott), 1 fej vöröshagyma, 2,5 dl tejföl, 2 evőkanál liszt, kevés pirospaprika, só, kapor, 1/2-1 citrom leve (ízlés szerint).

Elkészítés: Egy lábasban olajat melegítünk, majd az apróra vágott hagymát megdinszteljük. Miután megdinsztelődött, hozzáadjuk a megtisztított, apróbb darabokra vágott babot. Sózzuk, borsozzuk, vízzel felöntjük úgy, hogy az ujjnyival ellepje a babokat. Fedve megpároljuk, majd amikor már siklik benne a villa, akkor tejfölös habarással sűrítjük. A habarásba a liszt mellé némi pirospaprikát is teszünk, és a végén frissen vágott kaprot teszünk bele. Kevés citromlével ízesítjük, sült virslivel vagy fasírttal tálaljuk.

Zöldbab görögösen

Hozzávalók: 1 kg zöldbab, 2 gerezd fokhagyma, 1 nagy fej vöröshagyma, ízlés szerint só, pirospaprika, olívaolaj.

Elkészítés: Egy mélyebb serpenyőben az olajat felhevítjük, majd az apróra vágott hagymát megdinszteljük. Amikor már majdnem jó, akkor hozzáadjuk az apróra szelt fokhagymát. Ezután lehúzzuk a tűzről, paprikával hintjük, s hozzáadjuk a megtisztított babot. Kicsit sózzuk, kevés vízzel felöntjük, és fedő alatt lassan megpároljuk. Köretnek, főételnek egyaránt kiváló.