Szilvalekvár, szilvaíz és szilvás sütemények

Főzött szilvalekvár cukorral

A főzős technikánál a kimagozott szilvával többféle módon is bánhatunk. A lekvárfőzésnél bevett módszer a magozott gyümölcsöt cukorral hintve néhány órát állni hagyni, majd utána elkészíteni, de ha gyorsabban szeretnénk elkészíteni, akkor a friss, magozott gyümölcsöt azonnal felforraljuk, majd cukorral, illetve befőzőcukorral meghintve újraforraljuk, és húsz perc főzést követően üvegekbe töltjük.

A friss lekvárt rejtő üvegeket celofánnal és fémtetővel fedjük, s vagy nagyanyáink módszereit követve száraz dunsztban tartjuk legalább 24 órán keresztül, vagy – engedve a modern kor időspóroló technikáinak – fejjel lefelé fordítjuk 5–6 percre, sőt amennyiben tisztességgel lezártuk az üvegeket, a lekvárokat hagyhatjuk ebben a pozícióban kihűlni.

Szilvalekvár a sütőből

A sütve-főzve készített lekvár esetében a szilva puhulása a sütőben történik. A leveses gyümölcsöt tepsibe tesszük, majd 200 fokon legalább egy órát sütjük. Az így kapott félkész lekvárt lábasba öntjük, ha szeretnénk, fűszerezzük, majd cukorral öszszefőzzük. A sütésnek köszönhetően a gyümölcshús nem roncsolódik össze teljesen, és ha a fűszereket már a sütéskor a szilvához adjuk, az ízhatás is sokkal intenzívebb lesz.

A sütőben sült lekvárhoz a legtöbb esetben semmilyen adalék nem szükségeltetik, csak szilvára, tepsire, türelemre van szükség. A csak sütéssel készített lekvár esetében a sütőt 160 fokra melegítjük fel, és vagy tepsiben, vagy jobb esetben egy igen mély lábasban sütjük a szilvát, ritkán átkeverve.

A legendás szilvaíz

Nagyanyáink hatalmas üstökben főzték a szilvaízet, szabad tűzön, nem adtak hozzá cukrot, sőt semmi mást sem, csak keverték, keverték és keverték, sok-sok órán keresztül, mígnem sűrű, fekete ragaccsá, kocsikenőcsnek is nevezett masszává főtt össze a gyümölcs. Ez tartósítószer nélkül is eláll, ízében érezhető a szabad tűz füstje.

Szilvalekvár fűszeresen

A szilvalekvár legtalálóbb fűszere a fahéj. Ezenkívül jól illik hozzá a rum, a vanília is. Az ízek kikísérletezéséhez érdemes kisebb mennyiségű szilvával tesztfőzéseket csinálni. Egy lekvárból többféle ízt is kicsalhatunk, ha az alaplekvárunkat a főzés végével szétosztjuk, és külön-külön „hangoljuk\". A sűrűbb lekvárokat bármilyen kelt tésztába belecsomagolhatjuk, készíthetünk töltött kuglófot, de az omlós tésztákhoz, a linzerekhez is nélkülözhetetlen egy jóféle, tartalmas szilvalekvár.

Szilvás női szeszély

Hozzávalók: 40 dkg finomliszt, 2 dkg friss élesztő, 2 dkg sikér, 7 tojás, 10 dkg vaj, 4 dkg porcukor, 10 dkg porcukor, 2 dl langyos tej, 2 csipet só, 1 kávéskanál fahéj, 10 dkg mandulaforgács, 35 dkg szilvalekvár.
Elkészítés: A lisztet átszitáljuk, sikérrel gazdagítjuk, s csipetnyi sót és őrölt fahéjat adunk hozzá. A 4 dkg porcukorral összemorzsolt élesztőt és a megolvasztott vajat a tejhez adjuk, hozzákeverjük a tojások sárgáját is. A liszthez öntjük, majd az élesztős, tojásos, vajas tejet és a tésztát alaposan kidolgozzuk. A kész tésztát konyharuhával fedett tálban pihenni hagyjuk, majd tepsiméretűre nyújtjuk, és 180 fokra előmelegített sütőben kicsit elősütjük, amíg el nem kezd színesedni. Ekkor kiszedjük, szilvalekvárral megkenjük, és a 10 dkg porcukorral felvert habot tesszük rá. A habot megszórjuk mandulaforgáccsal, és 200 fokon addig sütjük, amíg a mandulaforgácsok megszínesednek, és a habnak is kellemesen karamellszíne nem lesz.

Szilvalekváros csiga

Hozzávalók: 30 dkg finomliszt, 10 dkg rétesliszt, 12 dkg töpörtyűkrém, 2 tisztes csipet só, 10–15 dkg szilvalekvár, 1,5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, csipet cukor.
Elkészítés: A cukros tejben felfuttatott élesztőt a liszthez adjuk. Hozzákeverjük a tepertőkrémet is, majd az egészet alaposan kidolgozzuk. A kész tésztát letakarva pihentetjük,  majd mikor kész, átgyúrjuk és viszonylag vékonyra kinyújtjuk. Jó alaposan megkenjük lekvárral. A tésztát feltekerjük, kétujjnyi karikákra vágjuk, és sütőpapíros tepsire fektetjük. Legalább negyed órát hagyjuk kelni, majd a 185 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és zsemlebarnára sütjük.