Sziklakertek szakértője

„Erdészeti szakközépiskolát végeztem, és noha utána megszereztem a biológiatanári képesítést, mindig szerettem volna kipróbálni magam kertépítőként is” – kezdte a mesélést Kedves-Tamás Antal gyergyócsomafalvi kertépítő, aki öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy elhagyja a katedrát és kertépítőként szerzi meg a kenyerét. Mint mondotta, a végleges döntés meghozatala előtt igyekezett felvértezni magát elméleti tudással: könyveket vásárolt és kölcsönzött, illetve egy egész telet fordított a felkészülésre. Közben tavasszal már vállalt egy nagyobb kertépítést, egy helybéli vállalkozó udvarát kellett kellemes, üdítő látványt keltő kertté alakítania. „Lényegében ez volt az első komolyabb munkám és ez hozta sorban a többi megrendelést” – vallotta a kertépítő, kifejtve, hogy miután egész nyarát kitöltötte a kertépítői munka, döntött úgy, hogy felhagy a tanári pályával és inkább egyéni vállalkozóként dolgozik.

Napos hely a sziklakertnek

Miközben Kedves-Tamás Antallal beszélgettünk, nem állt meg egy percig sem, a fotózás helyszínéül választott kertben található  tavacska melletti bokrot igazgatta határozott mozdulatokkal, majd gyomnövényeket talált az avatatlan szem számára kifogástalannak tűnő kertben. A méretes sziklakertet is pillanatok alatt megtisztította a nem odaillő növényektől, majd kérdőn fordult felénk. „Mire kíváncsi?” – kérdezett a jól végzett munka örömével, majd tisztázta, egy kertben mindig akad tennivaló, és nincs az a csodálatosan gondozott virágágyás, ahol egy szakértő ne találna gyomot, illetve valami oda nem illő növényt.

Termőréteg és kövek

„A sziklakert építését kezdjük mindjárt azzal, hogy jelöljünk ki egy napos helyet a számára” – magyarázta érdeklődésünkre, hozzáfűzve, hogy ha csupán árnyékos hely lenne sziklakert számára, az sem gond, ehhez azonban az árnyékot kedvelő növényfajtákat kell választani. Ezután a kijelölt helyen fel kell szedni a gyepet, hiszen ezzel előzzük meg, hogy ne nőjenek a sziklakertben nemkívánatos növények, majd a gyep helyét fel kell tölteni vízelvezető kaviccsal, úgynevezett drénnel. „Erre jön rá a termőréteg, amit tőzegből és mésztartalmú murvából, illetve érett portrágyából keverünk, erre jönnek rá a nagy kövek, amiket szépen, egymás felé fordítva helyezünk el” – fejtette ki. Mint mondotta, erre a célra fehér követ ajánl, olyat, amely a természetesség hatását kelti. Egyébként épített már sziklakertet andezitből is, de felhívta rá a figyelmet, hogy a szürke andezit túlságosan hasábos kőzet ahhoz, hogy a természetesség látszatát keltse.

Szép kert nagy kőtömbökből

„A mészkő az igazi sziklakertnek” – szögezte le, ugyanakkor arra is kitért, nagyon lényeges, hogy mindig egyfajta kőzetet építsünk be a sziklakertbe. A kövek mérete sem mellékes, ugyanis igazi szép kertet nagy kőtömbökből lehet építeni. „Akkora követ kell választani, amit két-három ember képes a helyére tenni” – részletezte, kifejtve, hogy ha netán kisebb méretű kő állna csak a rendelkezésünkre, akkor igyekezzünk két-három darabot úgy öszszeforgatni, hogy azt a hatást keltse, mintha egy nagyobb tömb hasadt volna több kisebb részre. Az összeillesztéseknél keletkező réseket fel kell tölteni termőfölddel, növényekkel kell beültetni, ezáltal még inkább úgy tűnik, mintha egy tömbből lenne a kert. A csomafalvi kertész általában többtonnás kőtömbökből építi a kerteket.

Virágfoltok a sziklakertben

„A virágokat ajánlatos úgy válogatni, hogy tavasztól őszig mindig legyen nyíló virág a sziklakertben, tehát nem gond, ha a vásárlásakor még nem virágzik, vagy már elvirágzott” – magyarázta a kertépítő, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ha árnyékos a kertünk, akkor igyekezzünk olyan virágokat válogatni, amelyek nem szeretik az erős napfényt. Ültetésnél figyelni kell arra, hogy színfoltokban ültessük a növényeket, vagyis többet egy csoportba, illetve ha a sziklakert egyik felében ültettünk egy nagyobb csoport egyszínű virágot, a másik felén ellensúlyozzuk ezt egy kisebb színfolttal. „Azt a hatást kell elérnünk, hogy úgy tűnjön, mintha a virágmagvak elszóródtak volna és a kert másik felében is gyökeret vertek” – magyarázta Kedves-Tamás Antal hozzáfűzve, hogy egyebek mellett ezért, illetve a megfelelő virágmagvak beszerzése végett érdemes szakemberhez fordulni, hiszen tapasztalat híján csak az eladó javaslatára hagyatkozhatunk.

Gondozzuk egész nyáron a sziklakertet

„A sziklakertet egész nyáron gondozzuk, hiszen a gyomnövények bármikor megjelenhetnek” – szögezte le a kertépítő különösen felhíva a figyelmet a tarackbúza és a pitypang terjeszkedésére, ugyanis mindkettőnek olyan a gyökérzete, hogy könnyedén beleszakadhat a földbe, ott pedig újabb nemkívánatos növény jelenik meg. Ha mindezek ellenére nagyon begyomosodna a sziklakert, akkor nagyon körültekintően vegyszeres gyomirtást is végezhetünk, azonban figyeljünk arra, hogy nehogy véletlenül hasznos növény is áldozatul essen. „Figyeljünk az élősködőkre, például a levélzsugorodást okozó levéltetvekre is” – hívta fel a figyelmet az élősködőkre, amelyek ellen szintén vegyszeres kezelést ajánl. Mint mondta, hasonlóan járjunk el gombásodás esetén is.