Paszternák, a téli csemege

Nem fehérrépa, de rokona a répának. Nálunk kevesen ismerik és ritkán használják, de érdemes kipróbálni. A paszternák vagy pasztinák Európában és Ázsiában is őshonos. A rómaiak nagyon kedvelték, termesztették is, sőt a hódító hadjárataik során Európa számos területére magukkal vitték és ott is meghonosították.

A középkorban sem veszített a népszerűségéből: a köznép számára szinte az egyetlen elérhető, télen is jól elálló zöldségféle volt, amit magas cukortartalma és szintén magas tápértéke miatt is kedveltek. Az írek bort és sört is készítettek belőle. Olaszországban a Párma környéki sertéseket tartják paszternákon, hogy a sonkájuk igazán finommá váljék.

Ha paszternákot veszünk, ne túl nagy példányokat válasszunk, mert azok között sok a fás. Inkább a nagyjából 20 centi hosszúságú gyökereket keressünk, amik kemény húsúak, s nincsenek rajtuk puha foltok. A fonnyadt, foltos gyökereket ne vegyük meg. A paszternák sötét, hűvös helyen sokáig eláll, de szobahőmérsékleten is kibírja néhány napig, ha nincs meghámozva. Ehetjük nyersen, párolva, főzve, sütve, pirítva, grillezve illetve készíthetünk belőle zöldségchipset is. Nagyon jó köret, de krémlevesnek és főzeléknek is remek.

A franciák által oly kedvelt tejszínnel összesütött krumplis egytálételben is helyet cserélhet a krumplival, sőt más ételekben is nyugodtan helyettesíthető a krumpli paszternákkal, például remek püré varázsolható belőle. Salátákba is jól illik ez a gyökérzöldség. Ilyenkor érdemes reszelni vagy hámozóval szelni, hogy kellemesen vékony kiegészítője legyen a salátának. Bátran ízesíthető szinte bármivel, de kifejezetten kedveli a curryt és a zöldfűszereket.

A paszternákból egy kis gyümölccsel, mézzel könnyedén édességet is varázsolhatunk. A paszternákban – vagy pasztinákban - található folsav, kálcium, kálium, B1-, B2-, B3- és C-vitamin, vas és cink. Ezen kívül magas a rosttartalma, a bélrendszer karbantartásában is jó szolgálatot tesz, valamint a régi rómaiak úgy tartották, hogy a paszternák vágykeltő hatással bír, azaz afrodiziákum.

Tejszínes paszternák

Hozzávalók: 1 kg paszternák, 6 dl tejszín, 10 dkg vaj,
só, frissen őrölt feketebors, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg edami sajt.

Elkészítés: A paszternákot megpucoljuk és leheletvékony szeletekre vágjuk, amiket egy tálnyi hideg vízbe teszünk. A szeleteket alaposan átöblítjük, lecsöpögtetjük, majd egy konyharuhával áttörölgetjük. Egy tepsit a tűzre helyezünk, ebben felolvasztjuk a vajat, majd hozzáadjuk a tejszínt. Apróra vágott fokhagymával, borssal és sóval fűszerezzük. Amikor már majdnem forr, akkor belezúdítjuk a paszternákot és átkeverjük. Néhány percet hagyjuk főni, majd sajttal megszórjuk, és a 150 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Bő másfél órát hagyjuk sülni, amíg meg nem színesedik rajta a sajt.

Paszternákos pite

Hozzávalók: 35 dkg paszternák, 15 dkg vaj, 15 dkg cukor, 10 dkg méz, 3 tojás, 25 dkg finomliszt, 1 csomag sütőpor, 2 teáskanál fahéj, 5 dkg dió, 1 narancs héja, csipet só.

Elkészítés: A paszternákot megpucoljuk és megpároljuk, majd botmixerrel krémesítjük és hagyjuk hűlni. A lisztet kimérjük, hozzáadjuk a sütőport, a fűszert, a narancs héját, a csipetnyi sót és a cukrot. A kihűlt zöldségpüréhez hozzácsorgatjuk a mézet, a felütött tojásokat és a megolvasztott vajat. Végezetül a szárazanyagokat hozzáadjuk a paszternákpüréhez és csomómentesen elkeverjük. A diót kicsit megtörjük és beleszórjuk a masszába, majd azt egy sütőpapírral kibélelt közepes tepsibe öntjük. 180 fokon nagyjából 40 perc alatt készre sütjük.