Kóla és sör: milyen hatással vannak a csontokra?

Étkezések mellé jólesik legurítani egy pohár italt. Másról sem szóltak az elmúlt évek táplálkozási híradásai, mint hogy milyen kedvező hatásúak a vörösborok a szív- és érrendszerre. Azonban nem mindenki kedveli a bort. Sokan inkább a szénsav adta bizsergető érzésre – amit egy jó fröccs még akár meg is adhatna –, valamint a kesernyésebb vagy épp édesebb ízekre szavaznak a fanyar, savanykás ízű borok helyett. A kóla és a sör élettani hatásai azonban messze eltérnek egymástól, és a versenyt a sör nyeri.

Kis mennyiségben a sör orvosság

Alkalomszerűen, kis mennyiségben fogyasztva az alkohol önmagában enyhe értágító hatással rendelkezik, ez pedig értelemszerűen az izmokat és a csontokat ellátó erekre is érvényes. Nagy mennyiségben, gyakran fogyasztva azonban a hatás megfordul, és az érfalakra gyakorolt merevítő hatás lép életbe. Alkoholistának nevezhető pácienseknél pedig kifejezetten leépül az izomzat és a csontállomány. Az alkoholon túl más összetevők is szerepet játszanak a sör csontvédő hatásában. Egy összehasonlító vizsgálatból például kiderült, hogy a tömény italok egyáltalán nem csontvédőek, szemben a sörrel. A kedvező hatásért minden valószínűség szerint a habzó ital szilíciumtartalma a felelős, amely lassítja a csontritkulás folyamatát.

Mivel a sörben a szilícium úgynevezett ortoszilikátsav formájában van jelen, ezt könnyen fel tudja venni az emberi szervezet, így igen jó arányban hasznosul. Szilíciumra vonatkozó úgynevezett RDA-értéket, ami a javasolt napi bevitel, illetve az UL-értéket, ami az a maximum napi beviteli érték, ami még nem okoz egészségkárosodást, nem sikerült meghatározni. Éppen ezért táplálékkiegészítőkben történő szedését sem javasolják a dietetikusok, megfelelőnek tűnik a táplálkozásból bevitt mennyiség. Mivel más forrásból is jut be a szervezetünkbe, ezért a csontritkulás-megelőző céllal történő gyakori sörfogyasztás nem ajánlott. Napi 20–30 milligrammra becsülik az optimális bevitelt, egy száz sörre kiterjedő felmérés szerint pedig az ital szilíciumtartalma literenként 6,4–56,5 mg lehet, azaz kétnaponta egy pohár bőven elég belőle csontjainknak.

A kóla kis mennyiségben is káros a csontokra

Túlzásba vinni nemcsak a sör, de a kóla fogyasztását sem célszerű. Már akár napi egy-két pohár kóla is kedvezőtlen hatást fejthet ki a csontokra. Ennek kézenfekvő magyarázata, hogy ha az üdítőitalt isszuk, nem viszünk be a szervezetünkbe más, kalciumban és D-vitaminban gazdag folyadékot, például tejet vagy gyümölcsleveket. E két anyag rendszeres bevitele különösen fontos a csontok és az izmok egészsége szempontjából. Ezenfelül a kólában foszforsav is található, ami – képletesen fogalmazva – egyszerűen lebontja a csontot. Szervezetünkben a foszfor- és a kalcium-anyagcsere finoman összehangolva működik. Amennyiben túlsúlyba kerül vérünkben az előbbi, és nem áll elegendő kalcium rendelkezésre, akkor szervezetünk a csontokban lévő kalciumot használja el. A potenciális csontkárosító hatás szempontjából nincs különbség a cukormentes (light) és a hagyományos kólák között, foszfor ugyanis mindkettőben található, mint ahogy koffein is. Utóbbiról szintén úgy tartják, hogy kedvezőtlen hatással lehet a kalcium-anyagcserére.

A sör-kóla kombináció nem egészségvédő

Akut hatásként még ki kell emelni a sör bódító hatását. Már akár három-négy korsó elfogyasztása után is jelentkezhet az egyensúly-érzékelés zavara, aminek köszönhetően megnő az esések és így a mozgatószervrendszer sérülésének veszélye. Ittas vezetés esetén pedig a jármű nagy sebessége miatt egészen komoly töréseket is szenvedhetünk, bár sokszor ez csak másodlagos szempont. Ha a kólánkba alkoholt, például whiskyt vagy vörösbort töltünk, hasonló eredményre juthatunk. Említést érdemel még az egyre népszerűbb parti-ital, a dízel is, ami sör és kóla meghatározott arányú keveréke. Esetleges kellemes élvezeti élménye dacára semmiképpen nem foghatjuk fel úgy, mintha a kóla rossz hatását sörrel „kompenzálnánk”, ebben az esetben minden bizonnyal a két ital kedvezőtlen hatásai jutnak érvényre. Főleg korlátlan fogyasztás esetén.

[origo]