Képzelt betegség és öndiagnózis

Manapság meglehetősen sokan szenvednek az úgynevezett online hipochondriában – írja a Cyberpsychology, Behavior and Social Networking honlap. Ezt a „betegséget” a keresőoldalak váltják ki, és a kutatók megalkották rá a cyberchondria szót, amely a világhálón egészségügyi információt keresők szorongásos állapotát jelenti.

Bizonytalanság okozta félelmek

A hipochondria ilyen formája úgy alakul ki, hogy a bizonytalanság okozta félelmeket tovább fokozza, amikor valaki egyre több lehetséges veszélyforrásra bukkan az interneten egészségi állapotát illetően. A vizsgálatban 512 résztvevő válaszolt egy kérdőívre.

Minél jobban gyötört valakit a bizonytalanság, annál jobban szorongott az online információk olvasása után. Rontja a helyzetet az is, hogy egyeseket nemcsak az esetleges diagnózis aggaszt, hanem a betegséggel járó költségek, a munkaképtelenség és állásvesztés is. Mint a témával foglalkozó szakemberek rámutattak, bár adott esetben jó, ha valaki érdeklődik az egészségével kapcsolatos témák iránt, csak megbízható forrásból szerezzen információkat, és egészségét érintő panaszaival inkább keresse fel személyesen orvosát.

Öndiagnózis vaktában

Korábban egyébként a Microsoft kutatói tették közzé munkájukat, amelyben a népszerű egészségügyi keresőprogramok adatait, valamint a cég alkalmazottain végzett felmérésüket összegzik. A vizsgálatból az derült ki, hogy az öndiagnózis igen gyakran vezet oda, hogy az illető a legrosszabb következtetésre jut tüneteit illetően.

A kutatók azért kezdték el a munkát, hogy javíthassák a Microsoft egészséggel kapcsolatos szolgáltatásait, és inkább tanácsokat adjanak, semmint vaktában információkkal szolgáljanak. A kutatás vezetője, a mesterséges intelligencia témáját is kutató Eric Horvitz úgy véli, sokan úgy tekintenek a keresőprogramokra, mintha azok a szakemberekhez hasonlóan válaszokat is tudnának adni.

„A legtöbben csak az első néhány eredményt nézik meg, és ha rábukkannak arra, hogy »agydaganat«, akkor ez lesz a kiindulási pontjuk” – írta a kutató. A kutatók rámutattak, munkájukkal nem azt akarták üzenni, hogy az emberek ne foglalkozzanak a tüneteikkel. Kutatásuk csupán arra mutat rá, hogy az egyes tünetekre való rákeresés gyakran vezethet szorongáshoz.

Páciensek kész „szakvéleménye”

Az egészségről való gondolkodásunkat is jelentősen formálta, megváltoztatta az internet elterjedése. Az internethasználat mindennapjaink része, elgondolkodtató kérdés, hogy vajon újabb szorongási formákat hozott életünkbe, vagy csak egy újabb csatornát jelent szorongásaink felszínre kerülésére, megnyilvánulására.

Az online hipochondriaként leírt jelenség arra a kóros megnyilvánulásra is utal, amikor valaki megrögzött módon az internet segítségével diagnosztizál magán különböző betegségeket. Egyébként manapság már az orvosok is panaszkodnak ezzel kapcsolatban, károsnak ítélik meg, hogy a páciensek mindenféle szakmai tudás nélkül gyakran kész szakvéleménnyel érkeznek a rendelőbe, és felülbírálják a szakemberek diagnózisát.

Persze az internet segítségével hozzáférhető információk lehetőséget is jelentenek, pozitív hatással is bírnak. Az említett kóros jelenség viszont azért is negatív hatású, mert ezek az öndiagnózisok általában túlzóak, és a tünetek mögött a legsúlyosabb betegséget azonosítják a lehetségesek közül, ami tovább fokozza a bennük lévő szorongást.

Különböző kutatások olyan összefüggéseket is vizsgáltak, amelyek a meglévő szorongás és az interneten történő információkeresés között alakultak ki. Feltérképezték, miként hat a szorongás mértékére az internetes orvosi információk böngészése. Azt találták, hogy aki amúgy is nehezen viseli a bizonytalanságot, annál az internethasználat ilyen módja csak fokozza a stresszhatást. És ahelyett, hogy az információszerzés csökkentené ezt a frusztrációt, csak további szorongások megjelenését idézi elő.