Gúnyolódás nyilvánosság előtt

A megfélemlítés gyakran tapasztalható a hazai iskolákban is, a bullying témájáról a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium iskolapszichológusát, Keresztesi Polixénát kérdeztük.

„A jelenség tulajdonképpen magában foglalja a verbális és fizikai erőszakot is, bár nálunk inkább a szóbeli bántalmazás fordul elő. Ez folyamatos agressziót jelent, amely általában a gyengébb pszichikai felépítésű, magányosabb diákok felé irányul” – magyarázta a szakértő, majd hozzátette, a probléma lényege a nyilvánosság előtti megszégyenítő gúnyolódásban rejlik.

Az áldozat ily módon teljesen megalázottnak érzi magát, de olyan esetek is ide sorolhatóak, amikor például bezárnak valakit egy kisebb helyiségbe, vagy pénzt követelnek tőle, esetleg megfenyegetik, ha nyilvánosságra akarja hozni az esetet a szülei, tanárai előtt.

Mindehhez azonban gyakorta társul az úgynevezett cyberbullying is, amikor a Facebookon és hansonló nyilvános, online fórumokon privát felvételeket, szóbeszédeket terjesztenek az áldozatnak tekinthető diákról. A pszichológus szerint a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban is fordultak már elő hasonló esetek a verbális erőszak és cyberbullying terén, azonban gyakori fizikai bántalmazásokra, illetve fenyegetőzésekre ritkán akad példa.

Hol a határ a bántalmazás és viccelődés között?

„Nem könnyű felismerni az ilyen jelenséget a diákok körében, pláne, ha fenyegetésről van szó, hiszen ilyen esetekben az áldozat fél beszélni. Azonban mindig árulkodó jel a hallgatagság, szomorkodás, visszahúzódás, az, hogy az illető nem keresi a többiek társaságát, gyakran sír, vagy kerüli az iskolát” – fejtette ki Keresztes Polixéna. Mint magyarázta, véleménye szerint a hangsúlyt elsősorban a megelőzésre kell fektetni – például az osztályfőnöki órákon beszélgetni kellene olyan témákról, mint a viccek és sértő gúnyolódás közti határ, vagy a webes fórumokon való információmegosztások következményei.

„A diákok más-más környezetből jönnek, különféle példákat látnak, ezen, kívül az erőszakkal, öntörvényűséggel teli televízió és világháló is erre bátorítja őket. Így sokan nem tudják, hol a határ a bántalmazás, a bűncselekmény és a viccelődés között. Erre a szülőknek és a pedagógusoknak kell felhívniuk a fiatalok figyelmét” – tette hozzá.

A szakértő úgy magyarázta, egy titokban, hosszú ideje zajló kiközösítésnek, megalázásnak súlyos következményei lehetnek az áldozat életére, önképére nézve, mivel így az illető egyre inkább alábecsüli önmagát, és teljesen elveszíti az önbizalmát.

Folyamatosan nyitni kell a gyerek felé

„Attól függően, hogy mennyire súlyos az eset, ha az kiderül, ehhez illeszkedő szabályrendszert kell kialakítani, hiszen büntetés, következmény nélkül továbbra is folytatódhat a jelenség az iskolában. Egyfajta fegyelmi bizottságot kell kialakítani szülőkkel, pedagógusokkal, a helyzet súlyosságától függően akár rendőri jelenléttel, és közös megegyezés alapján kell eljutni a megoldásig” – magyarázta a szakember.

A pszichológus szerint a zaklatott diák segítésében a legfontosabb a már korábban kialakított bizalmi kapcsolat a szülővel – ennek köszönhetően a gyerek időben elmondja, mi történik vele, így a negatív hatás idejében megelőzhető. Ehhez a szülőnek folyamatosan nyitni kell a gyereke felé, és ha az hibázik, a büntetés előtt nem javallott heves szidalmakkal kezdeni a kommunikációt.

„Az agressziót elkövető gyerek szülei sokszor nem veszik komolyan a helyzetet, csak ha a diákot már ki akarják csapni az intézményből. Ugyanolyan fontos, hogy a bántalmazást elkövető gyerekkel szülei és pedagógusai is kommunikáljanak, hiszen ha nemcsak egy alkalommal fordul elő a megfélemlítés, elhatalmasodhat rajta az erőszakos, kirekesztő magatartásforma” – hívta fel a figyelmet Keresztesi Polixéna.

Úgy fogalmazott, hogy az ilyen esetekben a legfontosabb mindig a közös megbeszélés szülő, tanár és pszichológus között, hiszen a kollégiumban is elsősorban a kommunikációnak, a tanács- és segítségadásnak köszönhetik, hogy sokszor meg lehetett előzni a bullyingot.

Felborult erőegyensúly

A megfélemlítés (angol szóval bullying, hasonló értelemben használatos még: terrorizálás, zsarnokoskodás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, megalázás, gyötrés, zaklatás, szekálás, szívatás, szadizás, kötekedés) a bántalmazás egy fajtája. Olyan ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni, az „erőegyensúlyt” ezáltal megszüntetve. Ez a felborult erőegyensúly egyaránt jelenthet társas és/vagy fizikai befolyást. A megfélemlítés áldozatát gyakran célpontnak nevezik. A megfélemlítés a bántalmazás három alaptípusából tevődik össze: érzelmi, szóbeli és fizikai formából. Gyakran folyamodik a kényszerítés rejtett módszereihez, mint például a pszichológiai manipulációhoz. A megfélemlítést többféleképpen lehet definiálni.