Függőséget okoz a cukor?

Márpedig ha reggelente mágnesként vonz minket a sarki pékség, vagy délután sóvárgunk egy édes keksz vagy fagylalt után, akkor nagyon úgy tűnik, hogy a cukor függőséget tud okozni. Vajon az alkoholhoz vagy a drogokhoz hasonlóan működik?

„Egyszerű magyarázat lenne, de valószínűleg nem igaz” – mondta Özgür Albayrak, a Duisburgi Egyetem (UDE) gyermekpszichiátere. A szervezetben nem működik drogként a cukor – legalábbis nem találtak erre vonatkozó bizonyítékot Albayrak és kollégái. „Magában az élelmiszerben egyetlen azonosítható, függőséget okozó összetevő sincs” – mondta Albayrak. A Neurofast projekt keretében különböző európai országokból érkező kutatók vizsgálták, hogy egy élelmiszer tud-e függőséget okozni – olvasható az Mno.hu-n.

Csak egyetlen élelmiszer lehet addiktív, ez pedig a kávé, a koffein miatt. Megvizsgálták, hogy van-e a cukornak, a zsírnak vagy a sónak addiktív jellege – mondta az UDE pszichiátere. A kutatók laboratóriumi vizsgálatok során azt észlelték, hogy a patkányoknak egyfajta függőségük alakult ki a cukorsziruptól, elvonási tüneteket is produkáltak.

De a laboratóriumi patkányt nem lehet teljesen összehasonlítani az emberrel, mert a világon egyetlen olyan ember sincs, aki úgy étkezne, mint egy patkány – mondta Albayrak. Az ember nem lehet rabja egy ételnek, gondoljunk csak arra, hogy egy hegynyi croissant-t nem tudunk elfogyasztani minden áldott nap.

Viselkedési függősség

Okozhat-e az evés függőséget, miután csillapítottuk az éhséget? A pszichiáterek a káros szenvedélyt olyan zavarként értelmezik, amely az embert a normális szociális környezetéből kiszakítja. Azt, hogy létezik-e élelmiszer-függőség, még nem sikerült feltárni – mondta Albayrak.

Amennyiben az evés mégis függőséget okoz, akkor ez jobban hasonlít a szerencsejáték-függőséghez, mint az alkoholizmushoz. A pénznyelő automata nem bocsát ki semmilyen függőséget okozó anyagot, ami természetesen nem is kerül a játékos vérébe. A játékfüggőnél nem valamilyen anyag által kiváltott viselkedésről van szó – emelte ki Albayrak, hanem „a tevékenység célja, hogy megkönnyítse a negatív érzelmi állapotot”. Az evés aktivizálja a jutalomközpontot az agyban, ez az oka annak, hogy stresszhelyzetben magatartási függőség alakulhat ki.

Miért hat ránk élénkítően, amikor nap közben elmajszolunk egy cukorkát? A benne lévő cukor – nevezzük csak egyszerűen szénhidrátnak – igen gyorsan glükózként kerül a véráramba. A vércukorszint ekkor megugrik. Az egyszerű szénhidrátok megtalálhatók a gyümölcsökben, a zöldségekben és a tejtermékekben is. De ezekben vannak rostok és fehérjék is, amelyek lassítják a folyamatot. A cukorszirupokban, az üdítőitalokban, a cukorkákban és az étkezési cukorban nincs semmi fékező tényező.

Cukorbetegséget okoz?

A testünk igyekszik a glükózt minél gyorsabban eltüntetni a vérből, a sejtekbe szállítja, ahol energiaforrásként van rá szükség. Ebben a folyamatban egy hormon, a hasnyálmirigy által kiválasztott inzulin működik közre, az eredmény pedig, hogy a vércukorszint hirtelen leesik. A vér alacsony cukorszintje bizonytalanságot és szédülést okozhat, ami további édesség fogyasztására ösztönzi az embert, hogy ismét elérje a cukorcsúcsot. Tehát a napközben elfogyasztott cukorka további „rosszalkodásra” késztet.

A cukor magában nem okoz cukorbetegséget. A sok cukorfröccs viszont nagyon nagy valószínűséggel igen. Az események olyan láncolata alakulhat ki, amely a betegséget okozza. A cukor ráadásul túlsúlyt eredményez, a túlsúlyos testek pedig nehezebben termelnek inzulint. Amikor a test inzulinrezisztens lesz, jelentősen megnő a diabétesz kockázata. Nagyon kell tehát vigyáznunk, hogy engedünk-e az esetleges viselkedési függőségnek.