Eltűnik a kicsi lányunk?

Leginkább a lányos anyáknak és apáknak érdemes kézbe venniük a most magyarul megjelent útmutató kézikönyvet, de a fiús szülők is haszonnal lapozgathatják – fejtette ki Deme Ilona pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke a szerda esti kolozsvári könyvbemutatón. A Koinónia könyvkiadó gondozásában megjelent kötetet Kiss Judit, lapunk munkatársa fordította magyar nyelvre. “Amikor először kézbe vettem a könyvet, úgy tűnt, a benne taglalt problémák inkább a nyugat-európai társadalmakra jellemzőek, semmint a mienkre. Aztán hamar kiderült, hogy nálunk is létező, általános érvényű jelenségeket jár körül a szerző, és itt is tapasztalható gondokra kínál megoldást” – mutatott rá a könyv aktualitására a fordító. Sajó Enikő szerkesztő, a beszélgetés moderátora felvezetésként elmondta: Tanith Carey, a könyv szerzője újságíró, két kislány édesanyja, aki személyes élményeiből indult ki, majd pszichológusok, szociológusok segítségével járja körül a témát: miként lehet megvédeni a túlmediatizált és túlszexualizált világ káros hatásaitól a kislányokat. Mint részletezte, a könyv elsősorban a 7–14 éves korú lányok szüleinek szól, ugyanis ebben a korban a legsebezhetőbbek a gyerekek, így nem véletlen, hogy a média és a kereskedelem is őket veszi célba.

“A kislányok manapság bizonytalanok és törékeny az éntudatuk, ezért könnyen befolyásolják őket a médiából áradó üzenetek” – fejtegette Sajó Enikő. Hozzáfűzte, a könyv szerkezetileg három részből áll. Az első részben azt vizsgálja a szerző, miként viszonyulnak a szülők a gyerekeikhez, mit és hogyan közvetítenek a kislányoknak. A folytatásban az önbizalom és énkép témája kerül terítékre, végül pedig azt mutatja be a kötet, hogyan látják a gyerekek a társadalmat.

A közösségi média és a kortársak hatása a gyerekre

A könyvbemutatón tartott kötetlen beszélgetésen a gyereknevelés különféle vonatkozásairól esett a legtöbb szó. A résztvevők különösen a közösségi oldalak és a média hatását vették górcső alá.
“A legnagyobb veszély, ami a gyereket érheti, hogy nem figyelnek rá oda a szülei. Lényeges problémákkal, például bizonyos tabukérdésekkel nem ér rá kamaszkorban foglalkozni” – szögezte le Deme Ilona. A pszichológus kifejtette, eltúlzottnak tartja, hogy a kamaszkori-fiatalkori problémákért sokszor csak a média hatását okolják, sokkal fontosabb kérdés az, hogy milyen példát mutatnak a szülők a gyerekeknek, hiszen az ő felelősségük, miként nő fel a gyerek. Hozzáfűzte, a könyv olyan kérdéseket tárgyal, amelyek kezelésére a technológia fejlődése miatt a szülőknek nincs kész válaszuk, megoldási receptjük. Sok szülő csapdába esik, amikor elhiszi, hogy a különböző tehetségkutató vetélkedők valódi sikert hozhatnak a gyerek számára. A fejlődést ugyanakkor jelentős mértékben befolyásolják a kortársakkal létrejött kapcsolatok is. “Nem lehet megvédeni a gyereket attól, hogy rossz társaságba kerüljön, korán legyen szexuális kapcsolata vagy berúgjon 13 évesen” – mutatott rá Deme Ilona.

Kitért arra is, hogy jellemző, hogy a lányok klikkeket alakítanak. Régebben ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy összesúgtak egymás háta mögött, korunk újdonsága viszont, hogy ma ezeket kiposztolják a közösségi oldalra, és ennek később meglehetnek a veszélyei, hiszen ami felkerült a facebookra, az már nem vonható vissza, és megtörténhet, hogy a gyerek ismerősei visszaélnek ezzel. Deme Ilona elmondta: ma sem hanyagolható el, ami régen is érvényes volt a szülőkre nézve: minőségi időt tölteni a gyerekkel, közös élményeket élni meg, nem az együtt eltöltött órák száma számít. Azt is meg kell beszélni a gyerekkel, hogy a Facebook nem a privát szféra része, hanem köztér.

Szépség és önbecsülés kérdése

A beszélgetés során szó esett a kislányok önképének alakulásáról, arról, hogy miként viszonyulnak saját külsőjükhöz a gyerekek. A könyvbemutatón résztvevő szülők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe. Többek közt elhangzott: a kislányok női önbecsülésének alakításában rendkívül fontos az apa szerepe, hiszen az ő véleménye számít a leghitelesebbnek a gyerek számára. Ugyanakkor szóba került, hogy az anyagi gondok is közbeszólhatnak, hiszen a szerényebb jövedelmű családokból származó gyerekek gyakran szembesülnek azzal, hogy kortársaiknak például márkásabb a mobil telefonja, akik ezért akár ki is közösíthetik őt. A családias légkörű beszélgetés során azt is megbeszélték a jelenlevők, hogy ki lehet a gyerek példaképe, milyen mintákat követhetnek a kicsit. Praktikus tanácsokat is adtak egymásnak a szülők: egyikük például úgy vélekedett, ha egy szülőnek éppen rossz kedve van, akkor fontos elmondani a gyereknek, hogy miért és azt is, hogy nem ő az oka.