A tinédzserkori alkoholizálás hosszú távú agykárosodásokat okoz

Susan Tapert, a San Diego-i Kalifornia Egyetem idegtudósa munkatársaival alkoholizáló és szeszes italt nem fogyasztó tizenévesek agyát vizsgálta képalkotó eljárás segítségével, és azt találták, hogy előbbieknél károsodás mutatható ki a fehérállomány területén.

A károsodás negatívan befolyásolja a fiatalok koncentrációs képességét és a vizuális információk feldolgozását. „A serdülők agya még fejlődik, érik, ezért különösen érzékenyen reagálnak a kábítószerekre és alkoholokra” – nyilatkozta Tapert. A Psychology of Addictive Behaviors (Az Addiktív Viselkedés Pszichológiája) című szakfolyóiratban ismertetett kutatásba Tapert és csapata olyan 12–14 éveseket vont be, akik korábban még nem alkoholizáltak és kábítószereztek. A fiatalok szokásait évekig követték: néhányuk nagyivóvá vált, vagyis havonta legalább kétszer-háromszor fogyasztott négy-öt egység alkoholt.

A nagyivókat az absztinensekkel összehasonlítva kiderült, hogy az előbbiek rosszabbul teljesítettek a koncentrációt és memóriát vizsgáló teszteken, továbbá a nemek tekintetében is mutatkozott különbség. „A nagyivó lányok főként a térlátást igénylő feladatokban teljesítettek rosszul, ezek a képességek például a matematikához és a mérnöki tudományokhoz szükségesek” – magyarázta Tapert. „A fiúknak pedig a koncentrációval voltak gondjaik. A különbség az absztinensekhez képest 10 százalékos, ez körülbelül egy osztályzatnyi eltérésnek felel meg.”

Tény, hogy a tinédzserek sokkal jobban tolerálják a nagy mennyiségű alkohol azonnali káros hatásait, így például a rosszullétet és a hányingert. Emiatt könnyebben fogyasztanak el nagyobb mennyiséget, jobban tudnak csak az alkohol pozitív hatásaira koncentrálni. Ily módon viszont hamarabb belekerülnek a függőség spiráljába, és válnak nagy fogyasztókká. Tapert és munkatársai annak is utánajártak, hogy pontosan milyen hatással van a nagyivás a tinik fejlődő agyára: a képalkotó vizsgálatokkal a fehérállományra, azaz az agy idegrostjaira koncentráltak.

„A fehérállomány rendkívül fontos szerepet játszik az agysejtek közötti információtovábbításban, és tudjuk, hogy fejlődése még serdülőkorban is tart” – nyilatkozta a kutatónő. A nagyivó középiskolások agyát a nemivókéval összehasonlítva kiderült, hogy a fehérállományban apró eltérések találhatók, amelyek azt jelzik, hogy az agysejtek közötti kommunikáció nem zavartalan.

„Ez az eredmény azért meglepő számomra, mivel a nagyivónak számító gyerekek nem is ittak olyan sokszor. Havonta átlagosan csak kétszer-háromszor fogyasztottak alkoholt, de amikor ittak, akkor relatíve sokat, legalább négy-öt egységnyit” – nyilatkozta Tapert. A kutatás azt találta, hogy a memóriaképzésben nélkülözhetetlen agyi terület, a hippokampusz a nagyivó tiniknél abnormális működést mutat, ennek megfelelően a diákok hallás után nehezebben tanultak, mint nemivó társaik.