A romániai hatóságok is figyelmeztetést adtak ki az elmúlt napokban az öngyilkosságra buzdító, Kék bálna elnevezésű internetes játékkal kapcsolatban. Az Öngyilkosság Megelőzéséért Romániai Szövetség (ARPS) és a rendőrség is aggodalmát fejezte ki, hogy a fiatalok öngyilkos magatartásra szólítják fel egymást a virtuális térben. A jelenségnek nagy teret szentelt a romániai sajtó is, a kamaszok körében is egyre ismertebbé válik. Egy kolozsvári iskola nyolcadikosai közül például többen letöltötték okostelefonjukra a Kék bálna alkalmazást, és pontosan tudják, hogy miről is szól a „kihívásokra” épülő játék.

Az önpusztító játék „kihívásai”

Az Oroszországból indult Kék bálna „kihívásának” lényege, hogy a tinik folyamatosan ártanak maguknak, például bálnát rajzolnak borotvával a lábukra vagy a karjukra, horrorfilmeket néznek, reggel 4.20-kor ébresztik magukat. A „játékvezető” arra szólítja fel őket, hogy másszanak fel egy magas épület tetejére, szigetelődjenek el családjuktól, társaiktól, lopjanak el valamit az üzletekből, stb. Az utasításokat mindig egy vezetőtől kapják, az ötvenedik napon pedig végeznek magukkal. Egy csoportos romániai öngyilkossági kísérletet és egy Brassó megyei kiskorú önkezű halálát is ezzel a jelenséggel hozták összefüggésbe.

A rendőrség tájékoztató kampányt indított, amelynek mottója: A virtuális barátságok halálosak lehetnek. A hatóságok szerint ez a veszélyes jelenség még nem terjedt el az országban, ennek ellenére a múlt heti iaşi-i esetet többen ezzel a „játékkal” hozták összefüggésbe. A Veronica Micle-iskolából öt, 12 és 13 éves diákot szállítottak kórházba azt követően, hogy szünetben visszatartották a lélegzetüket. Egyikük azt mondta, egy diáklány mesélt nekik erről a kihívásról, ezért próbálták ki. A gyerekek rosszul lettek, mentővel kórházba szállították őket. Osztálytársaik szerint az interneten kaptak felszólítást minderre – ezt a hatóságok nem erősítették meg, jelenleg nyomozás folyik az ügyben. Amint arról beszámoltunk, a hónap elején a Brassó megyei Feketehalom településen felakasztotta magát egy kiskorú, aki a barátai szerint az öngyilkosságra buzdító internetes „játék” csapdájába esett.

Az érzelmi hatás veszélyei

A gyerekek sokszor nem érzik az internetes világ veszélyeit, nincsenek tisztában azzal, hogy amit a virtuális térben tesznek, az komoly következményeket vonhat maga után. Arról, hogy melyik korosztály van a leginkább kitéve a veszélyes játéknak, és mit lehet tenni a jelenség terjedése ellen, Keresztesi Polixéna kolozsvári iskolapszichológust kérdeztük. A szakember elmondta, fontos, hogy objektívek legyünk, és ne túlozzuk el a dolgokat, de érdemes odafigyelni a jelenségre. „A Kék bálna internetes oldal és általában minden online játék főként a kiskamaszokat veszélyezteti, mert manapság már a 8–10 évesek is könnyen hozzáférnek a virtuális világhoz. 12 évtől 18 éves korig azonban elég veszélyes a »terep«, mert a gyerekek egyrészt nincsenek mindig teljesen felvilágosítva az internet veszélyeiről, másrészt ez a korosztály érzelmileg nagyon sérülékeny. A kiskamaszokat befolyásolhatóság is jellemzi, érzelmileg nagyon könnyen lehet hatni rájuk, és ez a veszélyes játék leginkább ezt a korosztályt célozza meg” – részletezte Keresztesi Polixéna.

Hozzátette, több tényező is sérülékenyebbé teheti a kiskorút: ha a gyerek komoly önbizalomhiánnyal küzd, vagy sikertelenség érte az életben, tanulásban, illetve szociális téren. „Az is elképzelhető, hogy a családi háttér, a szülő-gyermek kapcsolat nem a legmegfelelőbb, vagy nem kap elég figyelmet otthon a kiskorú. Sok olyan esetről lehet hallani, ahol a szülők rengeteget dolgoznak, és nagyon kevés időt töltenek a gyerekkel. Az online világban pedig valamilyen szinten megértést, odafigyelést kap a gyerek, mert amikor bejelentkezik valahova, azonnal visszajeleznek neki” – mutatott rá a pszichológus.

Erős szülői kontroll helyett kommunikáció

Keresztesi Polixéna úgy fogalmazott, azoknál a gyerekeknél, akik viszonylag kiegyensúlyozott családban élnek, beilleszkedtek az iskolai környezetbe, van hobbijuk és minden téren „normálisan” élnek, sokkal kisebb az esélye annak, hogy bármilyen virtuális csapdába beleessenek. „Nagyon nehéz ellenőrizni, hogy a gyerek milyen internetes oldalakat látogat meg, mert például az okostelefonok mindig a gyereknél vannak, így akár az iskolai szünetben is bármikor beléphetnek egy veszélyes oldalakra. A felnőttek nem lehetnek minden percben a gyerekek mellett, ezért nehéz észrevenni a gyanús jeleket. Ilyen helyzetben nem is annyira az erős kontroll a lényeg – mert a szülők általában az online világtól való félelmükben bepánikolnak, mindent eltiltanak a gyerektől, elveszik az elektromos készülékeket, és nem ez a megoldás. Fontos, hogy a szülők kommunikáljanak a gyerekkel, próbálják megismerni a gondolatait, gondjait, és együtt látogassanak el azokra az oldalakra, ahol a kiskorú keresgélni szokott” – mondta Keresztesi Polixéna.

A pszichológus szerint a gyerekre nem erős kontroll és tiltás formájában kell a szülőnek odafigyelnie, hanem inkább a kölcsönös bizalom kialakításával, ugyanakkor érdeklődni kell a gyerek belső világa iránt, kíváncsinak lenni az életére, mindennapjaira. „Nagyon fontos a kétoldali kommunikáció, amikor a szülő hazamegy, ő is számoljon be arról, hogy milyen volt a napja, és azáltal lehetőséget teremt a gyereknek, hogy ő is elmesélje a vele történteket. Ha kialakul ez a fajta kommunikáció és a kölcsönös bizalom, akkor bármilyen internetes veszély is fenyegetné a gyereket, nyitottabban fordul a szülő felé, és nem szigetelődik el, illetve nem keresi majd máshol a megoldást vagy a menekvést” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hozzátette, a legfontosabb időben észrevenni, hogy a gyerek veszélyes játékban vesz részt, mert ilyenkor nagyon elszigetelődik, és a szülő legtöbbször nem tudja, hogy mi tévő legyen. „A szülőnek vagy iskolai közegben akár a pedagógusnak érdemes felfigyelnie azokra a jelekre, amikor a gyereknek egyik pillanatról a másikra, napokon vagy heteken belül lényegesen megváltozik a viselkedése. Ha például egy nagyon nyitott gyerek kezd bezárkózni, titkolózni, és feltűnő módon változik a viselkedése, az felkiáltójel lehet a szülő vagy pedagógus számára. Nem kell feltétlenül nagyon rossz dologra gondolni, csak ez már egy jelzés lehet, hogy több figyelmet kell fordítani a gyerekre” – fejtette ki lapunknak a pszichológus.

Többet érnek a lájkok, mint az életek?

A 2013-ban elindított, Kék bálna elnevezésű virtuális csoportot a Moszkva közelében élő, 21 éves Filipp Bugyejkin hozta létre. „Az öngyilkos fiatalok boldogan haltak meg, azt kínáltam nekik, amiben életükben soha nem részesedhettek: melegséget, megértést, kapcsolatot” – közölte Bugyejkin a St.Petersburg.ru internetes oldalon megjelent interjúban. Hozzátette, az f57-es csoport létrehozásával nem az volt a célja, hogy bárkit is öngyilkosságba kergessen, hanem hogy minél több lájkot szerezzen.

Tizenöt fiatal halálba kényszerítésével vádolják a Moszkva környéki fiatalembert, aki az orosz közösségi hálón hozta létre a vérre menő játékot játszó csoportot. A jelenség egyre terjed, a sajtó szerint csak tavaly 130 gyerek halt meg ilyen csoport tagjaként. A szülőket arra figyelmeztetik, figyeljenek oda, ha a gyermek bálnát, lepkét rajzol, vagy tetszik neki a Renáta név. Filipp Bugyejkin Filipp Lisz néven jelent meg az „orosz Facebook”, azaz a V Kontaktye (VK) oldalán az f57 csoport adminjaként. A rendőrség szerint ezen az oldalon keresztül legalább 15 kamaszt beszélt rá az öngyilkosságra. A fiatalembert tavaly novemberben vették őrizetbe, a bíróság döntésével az előzetes letartóztatást nemrég május közepéig meghosszabbították, ám a jelek szerint a kamaszok lelkére utazó nyitott és zárt csoportok tőle függetlenül is tömegével működnek – írta az Index.hu. Filipp Bugyejkin a bűnüldöző szerveknek elismerte, hogy ő a felelős a csoporthoz csatlakozó fiatalok haláláért.