Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Finanszírozási nehézségekről és idei programokról beszéltek a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét szerdai sajtótájékoztatóján a szervezők. A jubileumi rendezvény díszmeghívottja Bodor Ádám Kossuth-díjas író, Balla Zsófia költő és Karin Smirnoff svéd írónő.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Társadalmunk általános sajátosságává vált az ellenségesség, agresszivitás: a világban jelen vannak a háborúk, a feszültségek és az egyre élesebb, ellenségesebb közbeszéd. Hogyan lehetne keresztényként, a húsvét ünnepe fényében megközelíteni ezt?
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
Jakubinyi György nyugalmazott érseket nyolcvanadik születésnapja alkalmából szentmise keretében köszöntötték kedden a gyulafehérvári székesegyházban.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új évben uralkodjék közöttünk a megértés és a szeretet, találjunk rá mindannyian az összetartozás örömére – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök szerda éjfél után a közmédiában.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) arra figyelmeztet, hogy az ünnepek alatt új típusú csalás jelenik meg, amelynek célja az óvatlan emberek adatainak megszerzése.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
„Az ünnep körüli csillogás-villogás azt jelzi, hogy nagyon vágyunk a fényre, miközben mintha arra lennénk nevelve, abban növünk fel, hogy a fényt nekünk kell előállítanunk” – fogalmazott Dávid István kolozsvári református lelkész.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok