A faj újrahonosítási programja keretében már 170-re nőtt a bölények száma a Szárkő-hegységben
Fotó: Adrian Grancea/WWF-Romania
Közel kétmillió autó egy évre való forgalomkivonásával egyenértékű szén-dioxidot segíthetnek megkötni és tárolni a dél-erdélyi Szárkő-hegységbe újratelepített bölények – derül ki egy friss kutatásból, amely azt vizsgálja, hogyan járulnak hozzá az állatok a klímaválság legsúlyosabb hatásainak enyhítéséhez.
2024. május 19., 14:262024. május 19., 14:26
Az amerikai Yale Egyetem felmérésében emlékeztetnek, hogy a Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció, de a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület 2014-ben elindította az európai bölények „visszavadítását” célzó programját.
A kutatók megállapították, hogy ez a bölénycsorda egy közel 50 négyzetkilométeres gyepterületen évente 2 millió tonna karbont képes megkötni, ami szinte tízszer több lenne az állatok hiányában – írja a Digi24 a The Guardianra hivatkozva. „A bölények befolyásolják a legelők és erdők ökoszisztémáit azáltal, hogy egyenletesen legelnek, a tápanyagokat újrahasznosítják a talaj trágyázása érdekében, magokat szórnak szét, hogy gazdagítsák az ökoszisztémát, és tömörítik a talajt, hogy megakadályozzák a tárolt karbon felszabadulását.
Mint kifejtette, ezen ökoszisztémák helyreállítása visszaállíthatja az egyensúlyt, és a „vad” bölények azon klímahősök közé tartoznak, amelyek segíthetnek ennek megvalósításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!