Zajlik a román–magyar diplomáciai háború

A diplomata azt is felrótta, hogy Ponta külföldön úgy próbálta jó színben feltüntetni magát, hogy Orbán Viktort Európa-ellenes, nacionalista színben tüntette fel, míg önmagát európai politikusként próbálta beállítani. A román kormányfő kijelentéseire válaszul kedden a magyar külügyminisztérium bekérette a budapesti román nagykövetet.

Ponta a kormány egyik hivatalos szócsövének számító România hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn este arról beszélt, szerinte Magyarország azért próbálja „provokálni” Romániát, mert antiszemitizmussal és oroszbarátsággal vádolják, és ezért megpróbálja Romániát is „belerángatni” a botrányba. „Azt hiszem, hogy a magyar kormány – a nagykövet ugyanis a kormány játékát űzi – erősen próbál provokálni bennünket. Őket jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is belerángassák a botrányba” – jelentette ki Ponta. Hozzátette: nem kíván bekapcsolódni ebbe a játékba, és azt akarja, hogy a magyar kormány feleljen azért, amit tesz.

„Örvendek annak, hogy a magyarok Romániába jönnek élelmiszert vásárolni, és nyugati cégek, amelyek korábban Magyarországon működtettek gyárakat, most ezeket Romániába költöztetik. Én elégedett vagyok ezzel. (…) Nem hagyom magam provokálni” – jelentette ki Ponta. A miniszterelnök azt is megemlítette, hogy szerinte a magyarok azért járnak Romániába élelmiszert vásárolni, mert kormánya júniusban 24 százalékról 9 százalékra csökkentette az élelmiszerek áfáját.

„Magyarországon 27 százalékos az élelmiszerek áfája. Igen, hozzánk jönnek vásárolni. Ezért idegesek amiatt, hogy nem nyitunk elég utat a két ország között” – jelentette ki. Annak kapcsán, hogy a Zákonyi-interjú nyomán a szabadságát töltő nagykövet helyett bekérették a román külügyminisztériumba a magyar nagykövetség első beosztottját, Nagy Károly Zoltánt, Ponta elmondta, Bogdan Aurescu külügyminiszter „tette a dolgát”.

Budapest Ponta „magyarellenes agitációját” ostorozza

Ponta kijelentései nem maradtak következmény nélkül. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára kedden hivatalába kérette Victor Micula román nagykövetet. Az államtitkár magyarázatot kért Ponta kijelentéseire, amelyekkel „Magyarországot elfogadhatatlan vádakkal illette”. Ezen vádak azt mutatják, hogy „a román kormányfő újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elitélése okoz” – fogalmaztak.

A tárcánál hangsúlyozták: a Magyarországgal szembeni „román kormányzati kirohanások” már komolyan hátráltatják a magyar–román kétoldalú kapcsolatok és a jószomszédi viszony fejlesztését. Ennek alapján a magyar kormány kéri, hogy a román állami vezetők a jövőben tartózkodjanak a hasonló nyilatkozatoktól – szögezte le a magyar külügy. Megjegyzendő egyébként, hogy a román külügy úgy tálalta az ügyet: nem bekérették, hanem Micula kért audienciát, hogy kifejezze Bukarest elégedetlenségét Zákonyi interjúja miatt.

Băsescu a Tiszáig tartó autonómiáról

Megszólalt az ügyben kedden Traian Băsescu volt államfő is, aki a határon túli román vezetők részvételével megtartott marosfői nyári egyetemen úgy fogalmazott, Magyarország határt lépett át az „állítólag elnyomott romániai magyar kisebbségről” szóló nyilatkozatokkal. Az exelnök szerint Romániának a kölcsönösség elve alapján kell a kisebbségi kérdést kezelnie, vagyis el kell várnia, hogy a Romániában a kisebbségeknek biztosított jogokkal egyenértékű jogokat kapjanak a határon túli románok is, Ukrajna, Szerbia és Magyarország pedig „veszít a hitelességéből, amikor nem ad megfelelő jogokat a román kisebbségnek”.

Emellett külön is bírálta Magyarországot. „Magyarország határokat lépett át a politikai beavatkozás révén, az úgymond elnyomott romániai magyar kisebbségről szóló kijelentésekkel, de nem feledjük, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok nem rendelkeznek annyi joggal és anyagi forrással, mint amennyit a román kormány biztosított a magyar kisebbségnek” – vélekedett Băsescu. Azt is leszögezte: etnikai alapú autonómia nem létezhet, annak a bizonyítéka pedig, hogy ezt Románia nagyhatalmi partnereinek nyomása ellenére sem fogadja el, az, hogy nem ismeri el Koszovót.

Annak kapcsán, hogy két éve arról beszélt: Bukarestnek élére kell állnia a Budapest „megrendszabályozását” célzó erőfeszítéseknek, úgy reagált: hivatalos részről azóta nem hangzottak el „agresszív és becstelen” kijelentések, ezt a kérdést „átengedték a magyarországi vagy romániai magyar szélsőségeseknek”. Szerinte Magyarország retorikája ma nem agresszív, de úgy vélte, a magyar hivatalos megnyilvánulásokból ki kell iktatni a Székelyföld autonómiájának kérdését.

„Mi nem mutogatunk Magyarország térképére. Pedig felvethetnénk a Tiszáig terjedő határ kérdését, de decensek és jól neveltek vagyunk. Úgyhogy felszólítjuk őket, ne szóljanak bele, hogy alakítjuk ki a régióinkat, és mekkora mértékű legyen az autonómia. Tehát itt arcátlanságról van szó, és a legkomolyabban mondom: nem látom be, hogy ha ők erőltetik a Székelyföld autonómiáját, mi miért ne beszélhetnénk a határ és a Tisza közötti terület autonómiájáról” – fogalmazott Băsescu. Szerinte amennyiben a székelyek letesznek az autonómiakövetelésekről, növekedni fog a beruházások mértéke a térségben, mivel a külföldi befektetők tartanak az autonómiaigények keltette „bizonytalanságtól”.

Mint arról beszámoltunk, Zákonyi Botond kiállt a Székelyföld autonómiája mellett is. A román külügy mindezek nyomán kérette be a magyar nagykövetség első beosztottját, és a román fél határozott egyet nem értését fejezte ki a nagykövet által mondottakkal kapcsolatban.