Fotó: Mediafax
2007. szeptember 17., 00:002007. szeptember 17., 00:00
Bár Románia alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, a különböző felekezetek, csoportok bejegyzésének eljárása igencsak körülményes, a kisebbségi egyházak állami elismerése pedig komoly akadályokba ütközik.
Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum megjegyzi: Romániában továbbra is kevés a hivatalosan elismert felekezet. Múlt év végén összesen 18 volt az elismert felekezetek száma, míg másokat egyesületekként vagy alapítványokként tartanak nyilván, amelyek státusa jóval alacsonyabb szintű, mint a vallási csoportoké. A bukaresti kabinet általában a törvényes előírások hiányával, jogrésekkel magyarázza adott csoportok elismerését.
A felekezeti törvény meghatározásai miatt – vélik az amerikai külügyminisztérium szakértői – több csoport is hátrányos helyzetben van. A törvény legfrissebb, 2006 decemberében hatályba lépett változata a felekezetek mellett jogi személyiség nélküli vallási csoportokról rendelkezik. Utóbbiak nem részesülnek a felekezetekre jellemző adókedvezményben vagy állami támogatásban. Mindössze a templomok és imaházakként szolgáló ingatlanok adómentesek. Emellett ezek a csoportok nem fejthetnek ki semmilyen nyereséget hozó tevékenységet – hívják fel a figyelmet a jelentés összeállítói.
A dokumentum arra is rámutat, hogy a román törvényt a jóváhagyása előtt már számtalan kritika érte mind a civil szervezetek, mind olyan nemzetközi fórumok részéről, mint a Velencei és a Helsinki Bizottság. A kormány ugyanakkor nem egyeztetett a tervezetről az el nem ismert vallási csoportosulásokkal. A görög katolikus egyház és a Jehova tanúi felekezet az elején elutasította a tervezetet, majd a baptista közösség is visszavonult, miután a módosító javaslataikat nem fogadták el. A törvény másik ellentmondása, hogy egy vallási csoportot akkor ismernek el, ha tagjai az összlakosság 0,1 százalékát teszik ki. Ez viszont sok esetben még az elismert felekezetekre sem érvényes.
A dokumentum ugyanakkor megemlíti a felekezeti ingatlanok körüli huzavonákat is. Ezek az eljárások általában hosszadalmasak, és emiatt sok vallási kisebbségnek nem sikerült még visszaszereznie a kommunizmus idején elvesztett ingatlanjait. Sok esetben a helyi önkormányzatok akadályozták meg az ingatlanok visszaszolgáltatását, bírósági úton próbálva érvényteleníteni az erre vonatkozó döntéseket. A görög katolikus egyház templomait jelenleg is az ortodoxok birtokolják. A történelmi magyar egyházak (mind a római katolikus, mind a protestánsak) mindössze egy részét kapták vissza egykori ingatlanjaiknak, és ezek nyolcvan százaléka ráadásul középület.
A fentieken kívül a jelentés kitér még más megkülönböztető részletekre is, illetve megemlíti a hivatalos államvallás, az ortodoxiával szemben a többi felekezet által megfogalmazott sérelmeket. Ezek szerint a görögkeleti egyház képviselői sokszor szándékosan akadályozzák más felekezetek, csoportok szabad vallásgyakorlását. Végül a jelentés kitér még a politikusok és a média részéről tapasztalható antiszemita, idegengyűlölő megnyilvánulásokra is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok