Washington egyházügyben bírál

Bár Románia alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, a különböző felekezetek, csoportok bejegyzésének eljárása igencsak körülményes, a kisebbségi egyházak állami elismerése pedig komoly akadályokba ütközik.

Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum megjegyzi: Romániában továbbra is kevés a hivatalosan elismert felekezet. Múlt év végén összesen 18 volt az elismert felekezetek száma, míg másokat egyesületekként vagy alapítványokként tartanak nyilván, amelyek státusa jóval alacsonyabb szintű, mint a vallási csoportoké. A bukaresti kabinet általában a törvényes előírások hiányával, jogrésekkel magyarázza adott csoportok elismerését.

A felekezeti törvény meghatározásai miatt – vélik az amerikai külügyminisztérium szakértői – több csoport is hátrányos helyzetben van. A törvény legfrissebb, 2006 decemberében hatályba lépett változata a felekezetek mellett jogi személyiség nélküli vallási csoportokról rendelkezik. Utóbbiak nem részesülnek a felekezetekre jellemző adókedvezményben vagy állami támogatásban. Mindössze a templomok és imaházakként szolgáló ingatlanok adómentesek. Emellett ezek a csoportok nem fejthetnek ki semmilyen nyereséget hozó tevékenységet – hívják fel a figyelmet a jelentés összeállítói.

A dokumentum arra is rámutat, hogy a román törvényt a jóváhagyása előtt már számtalan kritika érte mind a civil szervezetek, mind olyan nemzetközi fórumok részéről, mint a Velencei és a Helsinki Bizottság. A kormány ugyanakkor nem egyeztetett a tervezetről az el nem ismert vallási csoportosulásokkal. A görög katolikus egyház és a Jehova tanúi felekezet az elején elutasította a tervezetet, majd a baptista közösség is visszavonult, miután a módosító javaslataikat nem fogadták el. A törvény másik ellentmondása, hogy egy vallási csoportot akkor ismernek el, ha tagjai az összlakosság 0,1 százalékát teszik ki. Ez viszont sok esetben még az elismert felekezetekre sem érvényes.

A dokumentum ugyanakkor megemlíti a felekezeti ingatlanok körüli huzavonákat is. Ezek az eljárások általában hosszadalmasak, és emiatt sok vallási kisebbségnek nem sikerült még visszaszereznie a kommunizmus idején elvesztett ingatlanjait. Sok esetben a helyi önkormányzatok akadályozták meg az ingatlanok visszaszolgáltatását, bírósági úton próbálva érvényteleníteni az erre vonatkozó döntéseket. A görög katolikus egyház templomait jelenleg is az ortodoxok birtokolják. A történelmi magyar egyházak (mind a római katolikus, mind a protestánsak) mindössze egy részét kapták vissza egykori ingatlanjaiknak, és ezek nyolcvan százaléka ráadásul középület.

A fentieken kívül a jelentés kitér még más megkülönböztető részletekre is, illetve megemlíti a hivatalos államvallás, az ortodoxiával szemben a többi felekezet által megfogalmazott sérelmeket. Ezek szerint a görögkeleti egyház képviselői sokszor szándékosan akadályozzák más felekezetek, csoportok szabad vallásgyakorlását. Végül a jelentés kitér még a politikusok és a média részéről tapasztalható antiszemita, idegengyűlölő megnyilvánulásokra is.