
Marcel Ciolacu, a képviselőház és a PSD elnöke (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Marcel Ciolacu
Messzemenően alkotmányellenes a két házelnök javaslata, amely értelmében úgy módosítanák a képviselőház és a szenátus házszabályát, hogy ne lehessen az ország nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegét érintő törvénytervezeteket benyújtani – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2020. május 06., 15:062020. május 06., 15:06
2020. május 06., 15:092020. május 06., 15:09
Marcel Ciolacu képviselőházi és Robert Cazanciuc ügyvivő szenátusi elnök szerdán bejelentett tervezete kapcsán kifejtette:
Puskás Bálint rámutatott: az alkotmány 74. cikkelye rögzíti, hogy kiknek áll jogában törvényt kezdeményezni, mint ahogy azt is, hogy a benyújtott törvénytervezeteket a parlamentnek kötelező megvitatnia, és szavaznia is kell róluk.
A kormány, a képviselők és a szenátorok mellett százezer támogató aláírást összegyűjtve a polgárok is kezdeményezhetnek törvényeket – ebben az esetben annyi megszorítással él az alaptörvény, hogy költségvetési, adóügyi, nemzetközi ügyeket érintő és az amnesztiát érintő kérdésekben a polgárok nem élhetnek javaslatokkal.
– mondta Puskás. Kérdésünkre, hogyan lehet eljárni abban az esetben, ha az RMDSZ nem tud elegendő honatyát maga mellé állítani ahhoz, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a módosítást, és az ombudsman sem hajlandó erre, kifejtette: erre is van megoldás.
Ehhez az szükséges, hogy egy képviselő vagy szenátor ilyen tárgyú tervezetet nyújtson be, ha pedig nem akarják figyelembe venni, akkor közigazgatási bíróságon indítson pert a parlament ellen, arra hivatkozva, hogy a házszabály-módosítás alkotmányellenes. Ez esetben a közigazgatási bíróság fordulhat az alkotmánybírósághoz.
Amint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök a közigazgatási törvénykönyvet módosító RMDSZ-tervezet szerdai képviselőházi vitáján jelentette be, hogy Robert Cazanciuc szenátusi elnökkel (mindketten PSD-sek) kezdeményezték a két ház szabályzatának módosítását. Eszerint a bukaresti parlament a jövőben nem fogadhatna be „a Románia nemzetállam jellegét érintő tervezeteket”. A PSD ennek érdekében a képviselőház és a szenátus házszabályának módosítását javasolja úgy, hogy az elkövetkezőkben ne terjesszék elő megvitatásra az olyan törvénytervezeteket, amelyek „Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi integritását érintik”.

Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette Kelemen Hunor Klaus Iohannis román államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
1 hozzászólás