Viorica Dăncilă
Fotó: Gov.ro
A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat garantálta – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök szerdán a parlament díszülésén, amelyet az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriuma alkalmából tartottak. Az RMDSZ vezérszónoka számon kérte a száz éve tett ígéreteket.
2018. november 28., 15:412018. november 28., 15:41
2018. november 28., 17:562018. november 28., 17:56
A miniszterelnök az MTI szerint maga idézte a történelmi dokumentum harmadik – az együttlakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőkön.
„Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben” – emlékeztetett a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti közösségekről szóló részére a miniszterelnök.
Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak. „Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének, és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt” – szögezte le Viorica Dăncilă miniszterelnök.
Ezzel szemben Novák Csaba Zoltán szenátor úgy vélekedett: mindamellett, hogy Románia száz éves fennállására emlékezik az állam, ma azt is számba kell vennie, hogyan állunk a gyulafehérvári ígéretekkel, milyen mértékben valósultak meg azok. Az RMDSZ Maros megyei honatyája a parlament plénuma előtti felszólalásában lezzögezte: ki kell mondanunk, hogy az elmúlt 100 évben az az országmodell, amelynek szellemiségét a Gyulafehérvári határozat magában hordozza, nem valósult meg maradéktalanul Romániában. „Ezért mi, romániai magyarok nem szemlélhetjük ugyanúgy a centenáriumot, mint a román többség, hiszen amit a románok a nemzeti törekvések beteljesüléseként élnek meg, arra a magyarok veszteségként emlékeznek” – mutatott rá az RMDSZ szenátora.
A politikus-történész kitért rá, hogy Kelet-Európa etnikai szempontból színes térségeiben nem mindenhol sikerült békés úton megoldani a kisebbségek kérdését. „Mi jól döntöttünk, amikor a párbeszédet, a parlamentáris demokrácia eszközeit választottuk a konfliktus helyett. Románia egy új jövőképet kell megfogalmazzon önmaga számára, és ennek része kell legyen a többség és kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is” – idézte Novákot az RMDSZ hírlevele. A szövetség törvényhozója arra intette többségi képviselőtársait, hogy a széthúzó nacionalista retorika helyett párbeszédre és közös tervezésre van szükség.
Ünnepi ülés a bukaresti parlamentben az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulója tiszteletére
Fotó: Presidency.ro
Ezzel egy időben ünnepi felszólalásában Klaus Johannis államfő úgy vélekedett, hogy a nemzeti egység megteremtése a román nemzet eddigi legjelentősebb megvalósítása. Az elnök hangsúlyozta, hogy az embereknek ma is nagy elvárásaik vannak az ország vezetőivel szemben. A román egyesülés centenáriuma alkalmából tartott ülésen mondott beszédében Johannis rámutatott, a huszadik század eleji romániai politikai és kulturális elit példát mutatott előrelátás, elkötelezettség, áldozatvállalás terén. Az államfő szerint az egyesülésre azért kerülhetett sor és azért bizonyult tartósnak, mert mindenki által elfogadott jogokat és szabadságokat szavatolt.
„A jelen politikusainak – párttól vagy doktrínától függetlenül – válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy az elkövetkezőkben is sokat akarnak ígérni, és ebből aztán keveset váltanak valóra, vagy lesz bátorságuk és felelősségük lefektetni Románia második évszázadbeli fejlődésének alapjait” – üzent napjaink politikai osztályának Klaus Johannis. Az államfő egyúttal felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek szerinte „csak ártanak a román állampolgároknak”, és az európai követelményeknek sem felelnek meg. „Ne tegyék kockára a románság erőfeszítéseit és eddig vállalt áldozatait, amelyekkel kivívta az Európai Unió tiszteletét. Ne ártsanak a román társadalomnak olyan igazságügyi törvényekkel és büntetőjogi módosításokkal, amelyek nem összeegyeztethetők a valós demokráciával” – idézte Johannist az Agerpres hírügynökség.
A bukaresti parlament szerdai ünnepi ülésén az államfő mellett részt vett a két házelnök, Viorica Dăncilă miniszterelnök, a kormány tagjai, Margit hercegnő, a román korona őre, az alkotmánybíróság elnöke, a nép ügyvédje, egyházfők, nagykövetek és más közéleti szereplők.
Egységre, „a román-román háború” lezárására szólított fel Liviu Dragnea képviselőházi elnök a parlament ünnepi ülésén, amelyre az egyesülés centenáriuma alkalmából került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) craiovai polgármestere, Lia Olguța Vasilescu szerint elegendő parlamenti támogatás állhat össze egy Sorin Grindeanu által vezetett, egyszínű PSD- kormány mögött – akár az RMDSZ szavazataival is.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás