Vincze Loránt a ProEtnica Interkulturális Fesztiválon: háborúk idején a kisebbségek a legsebezhetőbbek

„Minél távolabb maradnak az orosz csapatok Odesszától, annál kisebb az etnikumközi konfliktusok valószínűsége” – vélekedett Radu Carp.

A Besszarábia Egyesület elnöke, Anatol Popescu felszólalásában a „konfliktus utáni Ukrajna nyelvpolitikájáról és az etnikai identitás megerősítéséről” beszélt, áttekintve Ukrajna és Moldova történelmi hátterét. Megjegyezte, hogy az ukrán társadalom szovjetmentesítéséről szóló új jogszabályok már hatályban vannak, és „nagyon jól működnek”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában több mint 8 millió orosz ajkú lakos él, a románok és a moldovaiak együtt pedig egy közel 410 ezer fős közösséget alkotnak.

Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük.

A politikus szerint Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma - ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban szerinte nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondta: arra kell felkészülni, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni.

Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.

„Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta Ukrajnában élő kisebbségek rovására történt meg” – jelentette ki az EP -képviselő.

„Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket” – fogalmazott Vincze.

Az augusztus 25-28. között zajló, tizennyolcadik Pro Etnika Interkulturális Fesztivált az Ifjúsági Interetnikai Oktatási Központ szervezi az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és Maros Megye Tanácsával együttműködésben, a kulturális minisztérium anyagi támogatásával. A segesvári polgármesteri hivatal logisztikával támogatja a rendezvényt. A fesztivál egyik médiapartnere az Agerpres hírügynökség.