Fotó: Erdély Bálint Előd
Három panelbeszélgetésnek is témája volt az orosz-ukrán háború és az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete a segesvári ProEtnica Interkulturális Fesztivál szombati napján. A vitákon ukrajnai menekültek is részt vettek.
2022. augusztus 27., 18:322022. augusztus 27., 18:32
2022. augusztus 27., 23:182022. augusztus 27., 23:18
Az első panelbeszélgetésen Radu Carp professzor, a Bukaresti Egyetem oktatója rámutatott, hogy 1991 után Ukrajnában voltak nyílt etnikumközi konfliktusok, ami lehetővé tette az orosz közösségek zavartalan jelenlétét. Érdekesnek nevezte, hogy Oroszország nem szított etnikumközi konfliktusokat Ukrajnában, a Moldovai Köztársaság jelentős arányban gagauzok lakta déli részében viszont igen.
„Minél távolabb maradnak az orosz csapatok Odesszától, annál kisebb az etnikumközi konfliktusok valószínűsége” – vélekedett Radu Carp.
A Besszarábia Egyesület elnöke, Anatol Popescu felszólalásában a „konfliktus utáni Ukrajna nyelvpolitikájáról és az etnikai identitás megerősítéséről” beszélt, áttekintve Ukrajna és Moldova történelmi hátterét. Megjegyezte, hogy az ukrán társadalom szovjetmentesítéséről szóló új jogszabályok már hatályban vannak, és „nagyon jól működnek”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában több mint 8 millió orosz ajkú lakos él, a románok és a moldovaiak együtt pedig egy közel 410 ezer fős közösséget alkotnak.
Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük.
A politikus szerint Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma - ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban szerinte nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondta: arra kell felkészülni, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni.
Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.
„Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta Ukrajnában élő kisebbségek rovására történt meg” – jelentette ki az EP -képviselő.
„Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket” – fogalmazott Vincze.
Az augusztus 25-28. között zajló, tizennyolcadik Pro Etnika Interkulturális Fesztivált az Ifjúsági Interetnikai Oktatási Központ szervezi az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és Maros Megye Tanácsával együttműködésben, a kulturális minisztérium anyagi támogatásával. A segesvári polgármesteri hivatal logisztikával támogatja a rendezvényt. A fesztivál egyik médiapartnere az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb hidrológiai időszakát éli át, különösen mivel a Duna felső vízgyűjtő területén sem várható csapadék a közvetlenül előttünk álló időszakban – tájékoztatott a vízválság kapcsán az országos vízügyi igazgatóság.
Uniós szinten már hatályba léptek a gépjárművezetői engedélyek megszerzésére és használatára vonatkozó új szabályok. A reform célja a halálos közúti balesetek számának drasztikus csökkentése.
Az SOS Románia párt elnöke és európai parlamenti képviselője, Diana Iovanovici-Șoșoacă közölte, hogy „elég jól” érzi magát a csütörtöki autóbalesete után.
Senkit sem fenyeget börtön, ha a saját kútjában levő vizet használja – szögezte le Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Szeptember elsejétől használhatják a páciensek az E-Sănătatea Mea országos digitális platformot – jelentette be csütörtökön az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A magát Európa-pártinak valló Ilie Bolojan elismerte, hogy a „szélsőséges” George Simionnal kötött háttéralkukkal mentette meg a tisztségét – jelentette ki csütörtökön Sorin Grindeanu.
Olyan módosítást fogadott el csütörtökön a szenátus jogi bizottsága az ANI működését szabályozó törvényhez, amely visszamenőleges hatállyal szüntetné meg köztisztséget betöltő személyek mandátumát.
A romániai polgárok közel felének elege van a politikai patthelyzetből, és előrehozott választásokat szeretne – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
Dulakodásig fajult a juhexport újraindítását követelő juhászok csütörtöki tüntetése Bukarestben: a résztvevők összecsaptak a csendőrökkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!