Fotó: Erdély Bálint Előd
Három panelbeszélgetésnek is témája volt az orosz-ukrán háború és az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete a segesvári ProEtnica Interkulturális Fesztivál szombati napján. A vitákon ukrajnai menekültek is részt vettek.
2022. augusztus 27., 18:322022. augusztus 27., 18:32
2022. augusztus 27., 23:182022. augusztus 27., 23:18
Az első panelbeszélgetésen Radu Carp professzor, a Bukaresti Egyetem oktatója rámutatott, hogy 1991 után Ukrajnában voltak nyílt etnikumközi konfliktusok, ami lehetővé tette az orosz közösségek zavartalan jelenlétét. Érdekesnek nevezte, hogy Oroszország nem szított etnikumközi konfliktusokat Ukrajnában, a Moldovai Köztársaság jelentős arányban gagauzok lakta déli részében viszont igen.
„Minél távolabb maradnak az orosz csapatok Odesszától, annál kisebb az etnikumközi konfliktusok valószínűsége” – vélekedett Radu Carp.
A Besszarábia Egyesület elnöke, Anatol Popescu felszólalásában a „konfliktus utáni Ukrajna nyelvpolitikájáról és az etnikai identitás megerősítéséről” beszélt, áttekintve Ukrajna és Moldova történelmi hátterét. Megjegyezte, hogy az ukrán társadalom szovjetmentesítéséről szóló új jogszabályok már hatályban vannak, és „nagyon jól működnek”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában több mint 8 millió orosz ajkú lakos él, a románok és a moldovaiak együtt pedig egy közel 410 ezer fős közösséget alkotnak.
Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük.
A politikus szerint Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma - ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban szerinte nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondta: arra kell felkészülni, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni.
Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.
„Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta Ukrajnában élő kisebbségek rovására történt meg” – jelentette ki az EP -képviselő.
„Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket” – fogalmazott Vincze.
Az augusztus 25-28. között zajló, tizennyolcadik Pro Etnika Interkulturális Fesztivált az Ifjúsági Interetnikai Oktatási Központ szervezi az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és Maros Megye Tanácsával együttműködésben, a kulturális minisztérium anyagi támogatásával. A segesvári polgármesteri hivatal logisztikával támogatja a rendezvényt. A fesztivál egyik médiapartnere az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok támogatják a kormányalakítással megbízott Siegfried Mureșant, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező szociáldemokraták (PSD) azonban csalódottságuknak adtak hangot az államfő döntése miatt.
Siegfrid Mureșan liberális európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő csütörtökön a parlamenti pártokkal folytatott több mint hatórás konzultációt követően.
Ismét bejelentkezett a miniszterelnöki tisztségre Victor Ponta volt szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök.
Jó két hónap után csütörtökre ismét egyeztetésre hívta Nicuşor Dan államfő a parlamenti pártokat és frakciókat az új kormány megalakításáról.
Szó sincs róla, hogy Kelemen Hunor arra törekedne, hogy ő legyen a következő miniszterelnök – ezt maga az RMDSZ elnöke közölte.
Szerdán döntő házként elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezet, amely büntetendővé teszi a kényszerházasságot. Kiskorú sértettek esetében súlyosabb büntetést ír elő a jogszabályjavaslat.
Elutasította szerdán a képviselőház házbizottsága a politikusok, magas rangú köztisztségviselők és alkotmánybírók Míkonoszra és Nizzába tartó magánrepülős útjait kivizsgáló különbizottság létrehozását.
Több változat is elképzelhető az új kormány megalakítására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, ezek egyike egy tapasztalt minisztériumi szakemberekből álló kabinet lehetne.
Orosz nacionalista körök és a hadsereg által is használt zászló is felbukkant kedden a juhtenyésztők tüntetésén, amelyen szélsőjobboldali csoportok is megjelentek, és amely ennek nyomán erőszakba torkollt.
Újra zöld jelzést kapott a parlamentben a medvepopuláció kilövési kvótáját megkétszerező törvénytervezet – tájékoztatott a jogszabályt kezdeményező RMDSZ sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!