Fotó: Erdély Bálint Előd
Három panelbeszélgetésnek is témája volt az orosz-ukrán háború és az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete a segesvári ProEtnica Interkulturális Fesztivál szombati napján. A vitákon ukrajnai menekültek is részt vettek.
2022. augusztus 27., 18:322022. augusztus 27., 18:32
2022. augusztus 27., 23:182022. augusztus 27., 23:18
Az első panelbeszélgetésen Radu Carp professzor, a Bukaresti Egyetem oktatója rámutatott, hogy 1991 után Ukrajnában voltak nyílt etnikumközi konfliktusok, ami lehetővé tette az orosz közösségek zavartalan jelenlétét. Érdekesnek nevezte, hogy Oroszország nem szított etnikumközi konfliktusokat Ukrajnában, a Moldovai Köztársaság jelentős arányban gagauzok lakta déli részében viszont igen.
„Minél távolabb maradnak az orosz csapatok Odesszától, annál kisebb az etnikumközi konfliktusok valószínűsége” – vélekedett Radu Carp.
A Besszarábia Egyesület elnöke, Anatol Popescu felszólalásában a „konfliktus utáni Ukrajna nyelvpolitikájáról és az etnikai identitás megerősítéséről” beszélt, áttekintve Ukrajna és Moldova történelmi hátterét. Megjegyezte, hogy az ukrán társadalom szovjetmentesítéséről szóló új jogszabályok már hatályban vannak, és „nagyon jól működnek”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában több mint 8 millió orosz ajkú lakos él, a románok és a moldovaiak együtt pedig egy közel 410 ezer fős közösséget alkotnak.
Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük.
A politikus szerint Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma - ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban szerinte nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondta: arra kell felkészülni, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni.
Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.
„Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta Ukrajnában élő kisebbségek rovására történt meg” – jelentette ki az EP -képviselő.
„Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket” – fogalmazott Vincze.
Az augusztus 25-28. között zajló, tizennyolcadik Pro Etnika Interkulturális Fesztivált az Ifjúsági Interetnikai Oktatási Központ szervezi az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és Maros Megye Tanácsával együttműködésben, a kulturális minisztérium anyagi támogatásával. A segesvári polgármesteri hivatal logisztikával támogatja a rendezvényt. A fesztivál egyik médiapartnere az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Ilie Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső szavazása nyomán távozna a kormány éléről.
A jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán.
Az AUR előrehozott választást akar, és megszavaz bármely, a Bolojan-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján George Simion, a szélsőséges és magyarellenes politikai alakulat elnöke.
„Arra számítunk, hogy megvonják a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől” – jelentette ki az RFI-nek hétfőn Daniel Zamfir, a Szocáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője.
A következő időszakban számítani lehet „politikai turbulenciákra”, de a PNRR végrehajtása, valamint Románia költségvetése és pénzügyi pályája tekintetében konszenzus van a koalíciót alkotó pártok között – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államfő.
Elsőfokú (sárga) riasztást adott ki hétfőn a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország középső, déli és délkeleti régióira.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőtestülete hétfő reggeli online ülésén döntött a belső konzultáció kérdésének végső formájáról; az erre adott válaszok eredménye alapján eldönti, hogy megvonja-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!