
A két és fél éve regnáló miniszterelnök, Victor Ponta a felmérések szerint a legesélyesebb arra, hogy meghódítsa a Cortoceni-palotát, azonban éppen ezért őt éri a legtöbb támadás, ráadásul számos kétes ügye került nyilvánosságra. Előnye pedig koránt sem tűnik akkorának, hogy nyugodtan hátradőlhetne.
2014. október 27., 17:282014. október 27., 17:28
2014. október 27., 17:592014. október 27., 17:59
A fiatal, mindössze 42 éves bukaresti politikus gyors karriert futott be, ami talán annak is betudható, hogy felesége, és két gyermekének anyja nem más, mint Daciana Sârbu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik nagyhatalmú, veterán politikusának, Ilie Sârbunak a lánya.
Ponta 1995-ben végzett a Bukaresti Egyetem jogi karán, 1998-ig ügyészként tevékenykedett a bukaresti 1. kerületi bíróság ügyészségén. 1998 és 2001 között a legfőbb ügyészség korrupcióellenes osztályán dolgozott, 2000 és 2001 között a pénzmosás elleni osztályt vezette.
A politikába vitatott eredetiségű doktori értekezésének témavezetője, Adrian Năstase miniszterelnök, a PSD akkori elnöke hívására kóstolt bele 2001-ben, amikor kinevezték a visszaélések felderítésével megbízott kormányzati ellenőrző testület élére. Ezt a tisztséget 2004-ig töltötte be, ekkor az uniós csatlakozással kapcsolatos tárca nélküli miniszterré léptették elő.
A 2008-ban megalakult PDL-PSD nagykoalícióban a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszteri tisztséget kapta meg, ezt 2009-ig töltötte be.
A PSD-be 2001-ben lépett be, 2002-ben a párt ifjúsági szervezetének élére került, 2006-ban pedig a PSD alelnökévé választották.
2010-ben, azt követően, hogy az addigi pártelnök, Mircea Geoană elvesztette az államfőválasztást, nem kis meglepetésre a PSD elnökévé választották. 2011-ben a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) együtt létrehozta a Traian Băsescu államfő és a PDL elleni Szociálliberális Uniót (USL), amelynek társelnökeként 2012 áprilisában bizalmatlansági indítvány révén megbuktatta az Ungureanu-kormányt. Az ok az volt, hogy a kabinet rendeletben intézkedett a MOGYE magyar főtanszékeinek létrehozásáról.
A kormánybuktatás nyomán az államfő miniszterelnökké nevezte ki. A decemberi parlamenti választáson az USL kétharmados győzelmet aratott. A koalíciós feszültségek miatt azonban a tervezett reformok elakadtak, majd a PNL 2014 elején kilépett a kormányból. A helyére az RMDSZ-t vették be, bár ez a kormány PSD-s politikusait nem akadályozta a magyarellenes kijelentésekben és lépésekben.
A PSD végül hosszas halogatás után őt jelölte államfőnek. Vagyonbevallása szerint három lakással és egy házzal, két autóval, valamint 56 ezer euróval rendelkezik.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!