Velencei Bizottság: „általában véve jó irányba mutatnak” az új román igazságügyi törvények

A román igazságügyi minisztérium szintén közleményben számolt be arról, hogy a véleményezés 21 pozitívumot emel ki az új törvényekkel kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabbak:

• a vezető ügyészek kinevezésének, illetve a tisztségből való felmentésének eljárása átlátható és demokratikus;
• a vezető beosztásokba való előléptetés a bíróságokon és ügyészségeknél megfelel az európai normáknak;
• tiszteletben tartják a bírák véleménynyilvánítási szabadságát;
• a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészeinek kiválasztása mentes a politikai beavatkozásoktól, a DNA megőrzi autonómiáját és függetlenségét;
• a főügyész csak írásban, indoklással ellátva cáfolhatja meg az ügyészek döntéseit;
• a törvényeket széles körű konzultáció nyomán fogadták el;
• a parlament gyorsított eljárással fogadta el a törvényeket, de a procedúra demokratikus és átlátható volt, valamennyi parlamenti frakció és érdekelt intézmény kifejthette véleményét;
• az előírások nem érintik negatívan a korrupció elleni küzdelmet;
• a jogszabályok értelmében az igazságügyi minisztérium szerepe adminisztratív és menedzseri feladatokra korlátozódik.

A pozitívumok mellett négy ajánlást is megfogalmaz a véleményezés, amelyeket a minisztérium „figyelemmel és nyitottsággal” megvizsgál majd – tették hozzá a közleményben.

Amint az az Európa Tanács tájékoztatásából kiderül, a Velencei Bizottság ajánlásai szerint a bírósági és ügyészségi vezetők helyetteseit is versenyvizsgával kellene kiválasztani. Ugyanakkor úgy vélik,

a főügyésznek nem lenne szabad megkerülnie a hierarchiát, amikor azt tapasztalja, hogy az ügyészek jogellenes vagy indokolatlan intézkedéseket hoznak.

A Velencei Bizottság ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a román hatóságok nem kérték ki a véleményezést a jogszabályok elfogadása előtt.