Újabb nem a Gozsdu-egyezményre

A voksolást éles vita előzte meg: az ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) Mihai Rãzvan-Ungureanu külügyminiszter lemondását követelte, mivel a diplomata Traian Bãsescu államfővel való találkozására hivatkozva távol maradt az ülésről. Ahhoz, hogy zöld utat kapjon, a képviselőknek fele plusz egy arányban kellett volna megszavazniuk a dokumentumot.
A képviselőházi ülésen a PRM képviselői többször vádolták lopással a kormánypárti, többek között RMDSZ-es honatyákat, mivel szavazatuk megjelent ugyan az elektronikus kijelzőn, viszont nem tartózkodtak a teremben. A kormánykoalíció széthúzását bizonyítja, hogy a Gozsdu-alapítány létrehozása ellen voksolt hat demokrata párti (PD) honatya is. A PD részéről többnyire az erdélyi megyék képviselői szavaztak az egyezmény ellen. Azzal érveltek, hogy nem bíznak abban a kiegészítő fejezetben, amelyet a ház jogi bizottsága elfogadott, és amely előírja, hogy a közalapítvány létrehozása nem befolyásolja a nagyszebeni magánalapítvány azon jogát, hogy törvényszéki úton keresse a maga igazát. A szavazást követően újra kiéleződött a konfliktus a koalíciós pártok között. A Konzervatív Párt (PC) hivatalos álláspontja ugyan az volt, hogy támogatják az egyezményt, több konzervatív párti képviselő azonban elismerte, a párt vezetése „lelkiismeretükre” bízta a szavazást.
Amint arról beszámoltunk, a magyar–román alapítvány létrehozását az elmúlt időszakban főleg a román ortodox egyház támadta vehemensen, attól tartva, hogy az általa működtetett nagyszebeni szervezet elesik a magának vindikált Gozsdu-vagyontól. Miután a közalapítvány létrehozására vonatkozó egyezményt korábban a képviselőház jogi bizottsága is elvetette, a jogszabály hamarosan a szenátus elé kerül, elfogadása azonban továbbra is kétséges, mivel a felsőházban még törékenyebb a koalíciós többség.
A Magyar Köztársaság egyelőre nem kívánt hivatalos álláspontot kialakítani a képviselőházi szavazást követően. Polgár Viktor, a magyar külügyminisztérium szóvivője a Krónikának elmondta: szeretnék, ha a román fél elfogadná az egyezményt „változatlan formában és tartalommal”. Polgár elmondta, a Magyar Köztársaságot a végeredmény érdekli, nem pedig a folyamat, így bíznak abban, hogy a szenátus döntése kedvező lesz. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarságért felelős politikai államtitkára sajnálatát fejezte ki, hogy a Gozsdu Közalapítvány létrehozására vonatkozó egyezmény a romániai belpolitikai viták kereszttüzébe került, egyelőre azonban nem látnak okot arra, hogy hivatalos álláspontot alakítsanak ki. A magyar fél ugyanakkor elzárkózott attól, hogy a jogi bizottság kiegészítő fejezetét kommentálja. Nyomatékosították azonban, hogy szeretnék, ha az egyezményt változatlan formában fogadná el a román felsőház. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ugyancsak abban bízik, hogy a szenátus megszavazza majd az egyezményt, és arra figyelmeztetett, hogy külpolitikai ügyekben a kormánykoalíciónak egységesebben kellene fellépnie, különben nemzetközi szinten az ország veszít hitelességéből. Markó ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Gozsdu Közalapítvány nem kimondottan a romániai magyarok érdekeit védi, hanem a románokét is, hiszen nekik nyílik alkalmuk arra, hogy Budapesten folytassák tanulmányaikat alapítványi finanszírozással. Mint ismeretes, az egyezmény értelmében a közalapítvány költségvetéséhez a román és a magyar állam külön-külön évente 200 ezer euróval járulna hozzá. Ez egyébként az első olyan eset a román parlamentben, amikor egy nemzetközi egyezményt nem sikerül elfogadni. Farcádi Botond, Rostás Szabolcs