
A hétvégén is folytatódott a vita az államfői hivatal és a kormány között arról, hogy feladata-e a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) a privatizációs szerződések utólagos jóváhagyása.
2013. július 28., 18:322013. július 28., 18:32
2013. július 28., 19:012013. július 28., 19:01
A vita amiatt robbant ki, hogy Traian Băsescu államfő közölte: a Román Vasúttársaság áruszállító ágazata (CFR Marfă) privatizációjának lezárásáig nem nevez ki új gazdasági minisztert, mivel azt szeretné, hogy az ügyvivő miniszteri feladatkört ellátó Victor Ponta miniszterelnök zárná le a privatizációt. A kormány múlt heti ülésén rá is bólintott a privatizációs folyamatra, ám Ponta közölte: csak akkor zárják le a folyamatot, ha az államfő vezette CSAT is jóváhagyja azt.
Az államfői hivatal pénteken közleményben jelezte: a CSAT sohasem hagyott jóvá a pályázat lezárta után privatizációs eljárásokat. Ezért felszólította Pontát, nevezze meg azon három szerződést, amelyet szerinte a CSAT mégis utólagosan hagyott jóvá. Egyúttal arra is felszólította, tegyen eleget a rá háruló törvényes kötelezettségeknek, és tegyen meg mindent, hogy a magánosítási folyamat ne végződjön olyan kudarccal, mint az Oltchim vegyi üzem privatizációja.
A kormány szintén közleményben reagált, amelyben rámutat: a CSAT eddig három ízben – 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is – jóváhagyta a CFR Marfă privatizációját. A kabinet álláspontja ezért az, hogy a CSAT állásfoglalásának elmaradása esetén a privatizációs folyamat elakad, ami azt vonja maga után, hogy a kormánynak saját hatáskörben kell a privát szférából érkező menedzsmentet kineveznie és hozzálátnia a cég átszervezéséhez.
Mint arról beszámoltunk, a gazdasági tárca éléről két héttel ezelőtt mondott le Relu Fenechiu, miután a legfelsőbb bíróság nem jogerősen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte korrupció miatt. A kormány Ovidiu Silaghi korábbi minisztert jelölte a helyére, ám az államfő közölte: nem tartja megfelelőnek a tisztségre, emellett azt akarja, hogy a CFR Marfă privatizációját az ügyet jól ismerő Ponta üsse nyélbe, és ő vállalja a felelősséget a folyamat eredményéért.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!