
A hétvégén is folytatódott a vita az államfői hivatal és a kormány között arról, hogy feladata-e a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) a privatizációs szerződések utólagos jóváhagyása.
2013. július 28., 18:322013. július 28., 18:32
2013. július 28., 19:012013. július 28., 19:01
A vita amiatt robbant ki, hogy Traian Băsescu államfő közölte: a Román Vasúttársaság áruszállító ágazata (CFR Marfă) privatizációjának lezárásáig nem nevez ki új gazdasági minisztert, mivel azt szeretné, hogy az ügyvivő miniszteri feladatkört ellátó Victor Ponta miniszterelnök zárná le a privatizációt. A kormány múlt heti ülésén rá is bólintott a privatizációs folyamatra, ám Ponta közölte: csak akkor zárják le a folyamatot, ha az államfő vezette CSAT is jóváhagyja azt.
Az államfői hivatal pénteken közleményben jelezte: a CSAT sohasem hagyott jóvá a pályázat lezárta után privatizációs eljárásokat. Ezért felszólította Pontát, nevezze meg azon három szerződést, amelyet szerinte a CSAT mégis utólagosan hagyott jóvá. Egyúttal arra is felszólította, tegyen eleget a rá háruló törvényes kötelezettségeknek, és tegyen meg mindent, hogy a magánosítási folyamat ne végződjön olyan kudarccal, mint az Oltchim vegyi üzem privatizációja.
A kormány szintén közleményben reagált, amelyben rámutat: a CSAT eddig három ízben – 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is – jóváhagyta a CFR Marfă privatizációját. A kabinet álláspontja ezért az, hogy a CSAT állásfoglalásának elmaradása esetén a privatizációs folyamat elakad, ami azt vonja maga után, hogy a kormánynak saját hatáskörben kell a privát szférából érkező menedzsmentet kineveznie és hozzálátnia a cég átszervezéséhez.
Mint arról beszámoltunk, a gazdasági tárca éléről két héttel ezelőtt mondott le Relu Fenechiu, miután a legfelsőbb bíróság nem jogerősen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte korrupció miatt. A kormány Ovidiu Silaghi korábbi minisztert jelölte a helyére, ám az államfő közölte: nem tartja megfelelőnek a tisztségre, emellett azt akarja, hogy a CFR Marfă privatizációját az ügyet jól ismerő Ponta üsse nyélbe, és ő vállalja a felelősséget a folyamat eredményéért.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!